Hát ez érdekes. Kb 5-6 éves korom óta játszom számgépen amit ha lájtosan számolok, akkor is 19 év. A játékok közt minden megtalálható. Carmageddon, Postal, FPS-ek, stratégiák, autóversenyek, kalandjátékok, szóval minden. Nem akarok becslésekbe bocsátkozni, de az biztosnak látszik hogy több mint 8milliárd embert vagy emberszabásút ölhettem meg eme karrier során, Stoiberg szerint lehet én vagyok az antikrisztus mintapéldánya. Rám is ragadt ez a játék dolog, elég sokan baszkurálnak miatta. Sokszor vesztek, sokszor nyerek, ilyen az élet. Ezek szerint egy sérült embernek kéne lennem, aki a valóságra vetíti a virtuális realitás szabályait. És furcsa módon, életemben nem verekedtem(verni már vertek meg, utljára még általánosban), nem is szeretnék. Mindig sikerült megállnom hogy bárkinek vagy bárminek ártsak, ha dühös vagyok, még a billentyûzetemet sem vertem soha, inkább elsétáltam. Légpuskával lõttem már, bár maximum a palánk bánta amin a céltábla volt, nem éreztem úgy hogy le kéne lõnöm valakit. Autót 3-4 éve vezetek, eddig 0 balesetem volt, még egy koccanás sem. Pedig mennyiszer megkaptam hogy azt hiszem hogy egy szimulátorral játszom (Pedig akkor nem a trabantot választottam volna az is tuti :D). Sokat iszok, alkoholos befolyásoltság alatt sem szokott elõfordulni hogy agresszív lennék. Nem is értem hogy miért nem törtek még ide be a német kommandósok.
Egyébként még a hírhez kapcsolódóan: el tudom képzelni hogy a kommandósokat a crytekhez küldõ csávó kiképzett katonákat képzelt el dolgozóknak egy komplett arzenál gyilkolóeszközzel(hisz mégiscsak gyilkolás szimulátort csináltak :)), kicsit meglepõdött volna, ha meglátja a programozók hadát, akik maximum egy pizzásdobozzal hadonászhattak, miközben összeterelték õket gépágyúikkal a kommandósok. Szánalmas. És még a játékosok az erõszakos fajták.