"Lehet, hogy tévhitben élek én, illetve jópár ismerõsöm/barátom stb., de érdekes módon egyes emberek tudnak dolgozni, kikapcsolódni, edzeni és nem elhízni egyszerre. Ezek szerint az ilyen emberfajta az számodra superman. Van ilyen, részvétem."
Igen mivel ilyenek a testi adotságaik. Sõt nekem olyan ismerõseim is vannak, akik egész nap semmit sem csinálnak csak zabálnak és mégis gebék...
Sõt olyan ismerõsõm is van, akinek napi 5 óra alvás is bõven elég.
És hogy mást is mondjak (mivel régen rendszeresn gyúrtam) van olyan barátom is, aki rengeteget eddz, hihetetlenül sok fehérjét meg proteint eszik húst hússal tojást tojással és szedi az étrendkiegészitõket meg minden, és bár szálkás mint atom egyszerüen nem tud 60 kiló fölé menni. Õ is ide jöhetne pattogni hogy mit képzel az emberek 90%a hogy nem eddz és csak hizik... De ez fõleg alkati kérdés. Az emberek nagy része hizókény természetü ez ellen nem lehet mit tenni. Hogy ezt megprobálja-e leküzdeni eddzéssel és életmóddal ez egyéni szoc problém, de hogy tisztán láss (mert részben igazad van) ez nem vagy nem csak az akaraterõn múlik.
Sokkal inkább múlik szabadidõn, fáradságon, és jövedelemnagyságon illetve munkahelyen.
De az emberek nagy többsége nem ilyen.
Szerintem aki nem szart eszik az már alapból si elég jól él, legalábbis nem probléma neki kifizetni a gáz/villany stb számlát meg a lakbért. Mert mikor ezeket mind kifizetted saját zsebbõl (nem apuci pénzébõl) na utánna jön az mikor eldöntheted hogy a fennmaradó pénzbõl mire futja és hogy mit szeretnél enni. Mert ha nem futja 300 forintos gyümölcslére meg 250 forintos fél kilós rozskenyérre akkor bizony az akaraterõ kevés...