"Igen mivel ilyenek a testi adotságaik. Sõt nekem olyan ismerõseim is vannak, akik egész nap semmit sem csinálnak csak zabálnak és mégis gebék..."
Ilyen is van, nekem is van ismerõsöm, aki 3x szed a kajából, mégis síkabb, mint egy szörfdeszka. Tény, hogy adottság kérdése is a dolog, de csak részben. Én például relatíve hízékonyabb típus vagyok (erre még anno a kollégiumban töltött vizsgaidõszakok alatt sikerrel rájöttem), mégsem hagyom el magam. Ha tudom, hogy nem mozgok egész kicseszett hónapban (teljesen mindegy, hogy munka, tanulás vagy szimpla döglés), akkor nem eszem annyit, mint amikor 16 órát lótifutizom. Ergo azért lássuk be, az alkati adottág egy nagyon nagy elõny, de nem az egyetlen lehetséges válasz arra, hogy valaki miért hízik, vagy nem hízik.
"Az emberek nagy része hizókény természetü ez ellen nem lehet mit tenni."
Hogy valaki hízékony, az ellen tényleg nem lehet semmit tenni. Az ellen, hogy elhízz, viszont már lehet. Nem csak a gyúráson vagy a rendszeres edzésen van hangsúly. Elég egy kis önszabályozás. Egyik haverom rendszeresen csinálta azt, hogy este, miután hazaért, betömött az arcába valami kiadósabb vacsorát lefekvés elõtt. Miután pár hónap után uscve 7-8 kilót szedett így magára, egyszerûen megváltoztatta az étkezési szokásait (nem evett lefekvés elõtt), és vissza is fogyta a felszdett kilókat.
"ez nem vagy nem csak az akaraterõn múlik."
Személy szerint kb. annyit csinálok, hogy minden nap tartok magamnak egy kis "edzést", ami kimerül pár fekvõtámaszban és néhány felülésben (reggel és délután/este). Erre a legritkább esetben "nincsen idõm", mert kb. 10 percig tart, és mégis, rohadt hatásos dolog, ha minden nap (illetve rendszeresen) csinálod. Nem kerül pénzbe, nem idõigényes, nem is valami fárasztó dolog. Ez csak akaraterõ, sõt, szimpla elhatározás kérdése (na persze ettõl nem fog valaki 120 kilóról hirtelen szálkás 80 kilós lenni, de nyilván nem is ilyen szélsõségekrõl beszéltünk).
"Szerintem aki nem szart eszik az már alapból si elég jól él, legalábbis nem probléma neki kifizetni a gáz/villany stb számlát meg a lakbért."
Akinek önmaga étkeztetése probléma, annak nyilván nem is az elhízás a legiszonyatosabb gondja. Elhízni elsõsorban a sok (azaz alkatodtól és napi mozgásodtól függõ), illetve mennyiségi kajálástól fogsz. A minõségi kajákat/piákat én csak kitérõnek említettem, hogy inkább erre fordítok plusz Xezer HUF-ot, mint hogy plazmára gyûjtsek (ha ilyen rossz körülmények között tenném, mint ahogyan te vázolod, akkor még a tetves tévéadást sem tudom kifizetni, nemhogy a készüléket magát). A kifõzdés kajától ugyanúgy el lehet hízni, mint a Kempinsky konyhájától.
"Mert ha nem futja 300 forintos gyümölcslére meg 250 forintos fél kilós rozskenyérre akkor bizony az akaraterõ kevés..."
Ebben teljesen igazad van. De, mint említettem volt, legtöbbször a mennyiséggel, és nem a minõséggel van gond.
P.S.: Nem akarok veled vitatkozni, mert abszolút nem az én dolgom, hogy hogyan és mennyi pénzbõl éled az életedet, vagy hogy besegít-e anyuapu, vagy sem. Mindettõl teljesen függetlenül ki merem jelenteni, hogy az emberek (most beszéljünk csak Magyarországról) kurvára nem a pénzhiány meg a tesco-s kaják miatt híznak el, hanem azért, mert elcseszettül igénytelenek önmagukra. Lépten-nyomon tapasztalom (nagyon gazdagoknál, sok idõvel rendelkezõknél is), hogy hazamegy, leül a tévé elé (persze, hogy dögfáradt valaki, aki semmit nem mozog egész életében - egy kis séta az elromlott lift miatt, és már zuhan is a kanapéra, állóképesség zérus), maga elé veszi az olcsó, vagy drága kajáját, vedeli a kólát, és kész-passz. Nem azt mondom, hogy gáz, ha valaki ezt csinálja, hanem azt, hogy gáz, ha valaki ezt csinálja, és rinyál érte. Ha hízni van ideje, akkor 15-25 percig felüléseket csinálni vagy futni is lenne. Még akkor is, ha történetesen lemaradna ezzel valami épületes Barátok Közt epizódról.