"A nyelvmûvelés alapjában válogatás eredménye volt, de nem szavak kitalálása, hanem az irodalmi nyelv egy válogatás általi szabványosítása. De nem tudok olyan szavakról amelyek a nyelvbe jöttek mesterséges úton. Ha tévedek, szeretném ha kijavítanál."
rovar = rovátkolt barom
mondolat -> mondat
stb.
Nem vagyok nyelvtörténész, szóval nem igazán emlékszem másra. De volt bõven, hidd el. Az pl. biztos, hogy még külföldi (földrajzi) tulajdonneveket is magyarítottak, amik aztán vagy maradtak, vagy nem. A "Kappanhágó" pl. szerencsére nem
Ott van egyébként például a "quiz" szó. Azt ugye tudod, hogy jött létre?
"Azért hívják szépirodalomnak magyarul, mert a szavakat a mûvelt írók általában asztetikus szempontból megválogatták, idõvel pedig egymás munkájára is támaszkodtak, így lett az, hogy több szó van, de általában egyet használunk a szabványos irodalmi nyelvben, viszont a tájszólásokban megmaradtak a különbözõ szavak, formák."
Na most ez bizonyos értelemben lehet igaz abban az esetben, amikor azt nézed, a rokon értelmû tájnyelvi szavak melyik lett domináns, a köznyelv része. Na de... nem csak így alakul a nyelv :)
Ráadásul az irodalomnak pont, hogy nagyon nem árt, ha egy dologra több kifejezés is van. És ezt a tulajdonságát a nyelvnek igen gyakran igénybe is veszik (élnek vele? kihasználják?). Lásd pl. a Monty Python-féle Parrot Sketch-et, ahol a "die" szónak kb. 20-30 rokona szerepel Jó, az angol, de hát ez igazából teljesen mindegy.
Egyébként igen, természetesen a nyelv jobbjára valóban evolúciós modell szerint fejlõdik. Na de az ember is így fejlõdött ki, és aztán az európai hódítók mégis kegyetlenül lezúzták az indiánokat. Fõleg informatika területén lehet tippelni, melyik nyelv(ek) az indiánok, és mely(ek?) a hódítók... Azért nem árt néha a dolgok elé menni.
Hmm... rovar-ról jut eszembe, hogy ha a végén ebbõl a "dialogue en ligne"-bõl "diel" lesz, máris nem hat olyan röhejesen :)