"Sokan téves nézetet vallanak a vegetárius koszt táplálékértékérõl. Úgy vélik nem tartalmazza az összes szükséges tápanyagot. A legfõbb ellenvetés a protein (fehérje) hiánya. De a legújabb kutatások egyértelmûen bizonyítják az elegendõ fehérje, valamennyi nélkülözhetetlen vitamin, ásványi só és kalória mennyiségének jelenlétét.
Vezetõ táplálkozási szakemberekkel állok kapcsolatban. Véleményük szerint a kiegyensúlyozott vegetárius koszt ellát az összes szükséges tápanyaggal. Tény, hogy az amerikai táplálkozási hivatal fogyasztók újságja, az "FDA Consumer" dicséri a vegetárizmus hatékonyságát és hasznát. Egyik cikkében utal a Tudományos Nemzeti Akadémia Táplálkozási Bizottsága 1974-ben kidolgozott tanulmányára. Az eredmény: "Az a nézet, hogy a vegetáriusok nem képesek testük szükségletét hús nélkül fedezni, egyértelmûen a fantázia birodalmába tartozik." Továbbá: összehasonlításul az alkoholt, drogot és húst fogyasztó személyekkel, a vegetárius egészségesebben táplálkozik, a kalóriát, a vitaminokat, az ásványi sókat jobban fel tudja dolgozni és hasznosítani. Ugyanis az alkohol és a drogok értékes tápanyagokat vonnak el a szervezettõl. Minél több kutatás folyik ezen a területen, annál inkább arra a meggyõzõdésre jutnak a tudósok, biológusok és táplálkozási szakemberek, hogy a vegetárius koszt a legtáplálóbb és a legegészségesebb.
A legerõsebb és legkitartóbb állatok a növényevõk. Az elefánt, az ökör, a ló erejükrõl és munkaképességükrõl ismertek. Még a motorteljesítményt is lóerõben mérjük. Amint az már a fentiekben elhangzott, sok nagy alkotó gondolkodónk vegetárius volt. Ez ellentmond minden olyan állításnak, amely szerint a vegetárizmus akadályozná a legmagasabb intellektuális fejlõdést.
Fiziológiai szempontból is vegetárius életmódra teremtették az emebrt. Testi felépítése szerint nem tartozik a húsevõk kategóriájába. amelyeknek például nagy tépõ- vagy szemfoguk és karmuk van, az áldozat feltépésére vagy szétszakítására. Ezek hiányoznak az embernél. Fogazatunk a növényevõkéhez hasonló. A különlegesen lapos zápfogak az élelem megõrlésére alkalmasak. A húsevõk bele rövid (körülbelül háromszor olyan hosszú, mint a test törzse). Így a hús - mielõtt rothadásnak indul és méreganyagokat képez - megemésztõdik és kiválik. Ezzel szemben az ember és a növényevõ állatok belei igen hosszúak (körülbelül tíz-tizenkétszer olyan hosszú, mint a test törzse).