Arra én is kíváncsi vagyok, hogy a cikkben említett HIPOTÉZIS késõbb igazolódik-e (H2O2 alapú élet)
Itt megint a tudományos ismeretterjesztés fokozatai figyelhetõk meg.
1.) Egy tudós kiagyal valamit, és a megfelelõ tudományos óvatosságal gyárt egy hipotézist.
2.) Egy tudományos újságíró rábukkan, és elkezd belõle valami fogyasztható és eladható cikket kanyarintani. Mivel a tudományos óvatosság meg a számadatok és következtetések nem "fogyaszthatók", ezért ezek nagyobbrészt elmaradnak, esetleg utalások történnek rá.
3.) A bulvár fokozat. A Blikk, a Kiskegyed, a NõkLapja meg hasonlók rábuknak, és még fogyaszthatóbbá teszik. Az eredmény elképesztõ.
4.) Bármilyen jellegû tudományos hírhez lehet találni egy olyan civil szervezetet, amely élénk tiltakozásba kezd (halgatyó tétel:-) Na, itt tör ki a katasztrofa.
Ha ezeket nem sikerül kitelepíteni valami néptelen vidékre,
hogy végre akkor a gyakorlatban mutassák meg
hogyan kell "természetközeli" meg "környezetbarát" stb. életet élni,
hátha kedvet kapunk hozzá és akkor nem kellene ránk erõszakolni,
nos ha mindezt nem sikerül megoldani, akkor az emberiségnek annyi.