A zsidóság, kis nép lévén, hamar rájött, hogy sokkal sikeresebb, ha nagyobb, erõsebb népek, államok mellé csapódik, annak kiszolgálója, és egyben haszonélvezõje lesz.
Vegyük sorra: Babilón, Egyiptom, Róma, Kazár birodalom, Mór kalifátus; Európában aztán sajátos helyzet, fõleg a német-római birodalom cszászárjain keresztül a pénzügyek ellenõrzése, majd Németország és a Habsburg Monarchia, plusz az egykori litván területek (Lengyelország); Nagy-Britannia, Franciaország. Most a sláger az USA.
A forgatókönyv a következõ: valamilyen gazdasági katasztrófa (azsály, éhínség) vagy üldöztetés miatt bekéredzkedés egy állam területére. Ott elõször meghúzzuk magunkat, majd az elkülönülés mellett penetráció a stratégiai pozíciókba, elsõsorban a kereskedelem, pénzügyek révén.
A nehezebb falat a politikai kormányzás megszerzése. Ehhez komoly elõkészítés propaganda kell. A megoldás: az elnyomott helyzetben lévõ osztályok fellázítása az arisztokrácia ellen. Bejött ez a kereszténységgel, bejött a kommunizmussal is. És müxik az antidiszkriminációs kampánnyal is. Mert ugye 15-20%-os elégedetlen mindenütt van. Hát, ezekkel szövetkezve aztán lehet kalamajkákat csinálni.
Vannak persze olyan birodalmak is, amelyek ha meg is engedik a betelepülést, de nem engedik meg az elkülönülést. Itt beolvad a zsidóság, mert nincs más választása (Kína, India). Persze, õk azt mondják, hogy befogadó volt a közösség. A nagy francokat. Egyszerûen nem tûrte a másságot.
Voltak emellett olyan államok, amelyek hamar rájöttek a turpisságokra, és nem lehetett kihasználni õket. Ilyen volt pld. Szodoma és Gomorra, Görögország, Bizánc, vagy ma Oroszország. Ezeket aztán a legsötétebb színekben festik le a zsidó írások: kígyót-békát és még ezeknél rosszabbbakat rámondanak, mert nem engedték magukat kihasználni.
Visszatérve a mára: érdekes lesz követni az USA fejlõdését, mármint, hogy meddig bírja. :-)