Az _technika_, hogy fel tudd dobni úgy a gépet, hogy a csóka középen van, egész élesen látszik, miközben a kép szélei elmosódottak a mozgástól, látni, hogy közben forog a gép. Lehet, hogy feldobta ötszázszor, mire ez jött össze belõle, de attól a kép még jó(szerintem), lehet kompozícióról beszélni, és tudatos. A második, harmadik kép valóban nem a kompozícióról szól, inkább absztrakt kategória, de ott is meg kell választani a fényviszonyokat, és megfelelõen kell feldobni a gépet. Ha ugyanúgy dobták volna fel a gépet, mint ahogyan az elsõ képnél, akkor messze nem lenne ilyen látványos. Ez is egy technika, látványos képeket eredményez, és ez a lényeg.
De egy fiktív példa: Az esztergomi székesegyház a naplementében c. kép mitõl mûvészi? Sem a székesegyház, sem a naplemente nem a fényképész érdeme. De a technika, amivel sikerült elkapni a pillanatot, a szög, ahonnan fényképezett együttesen mûvészi értékûvé tehetik, és jó képet eredményezhet. És lehet, hogy csak a századik kép lesz jó.