Juktasastika - Sixty Verses of Arguments. Angol nyelvbõl fordította: Hadházi Zsolt.
Az elválaszthatatlansága a két igazságnak: egyikbõl következik a másik. A függõ keletkezésrõl való megértésünk tökéletesítése elvezet az üresség megvalósításához. Meghajlok a Buddha, a Munindra elõtt, aki hirdette: "A függõ keletkezés az alapelv, amivel keletkezést és pusztulást megszüntetnek".
1. Akinek értelme meghaladta létet és nemlétet és támasz nélküli, az felfedezte a mély és nem tárgyi jelentését a feltételnek.
2. Elõször el kell utasítsd a nemlétet, minden hiba forrását. De most halljad az érvet, amivel a létet is elutasítja!
3. Ha a dolgok igaziak lennének, ahogyan a bolondok képzelik, miért ne fogadnád el a megszabadulást, mint a nemléttel azonosat?
4. Az ember nem szabadul meg a léttel; nem lép túl a jelen létezésen a nemléttel. De a lét és nemlét teljes ismeretével a nemesember megszabadul.
5. Akik nem látják a valóságot, szamszárában és nirvánában hisznek, de akik látják a valóságot, nem hisznek egyikben sem.
6. Létezés és nirvána: ezt a kettõt valójában nem kell megtalálni. Hanem a nirvánát úgy lehet meghatározni, mint a létezés teljes ismerete.
7. Míg a tudatlan azt képzelni, hogy a megsemmisülés valami létrejött megszûnését jelenti, a bölcs meggyõzõdött, hogy valami létrejöttnek a megsemmisülése káprázat.
8. Bár valami látszólag megsemmisül az elpusztulásával, nem pusztult el, ha valaki teljesen megérti összetett voltát. Kinek lesz egyértelmû? Hogyan beszélhet róla megszûntként?
9. (Vitázó:) Ha a szkandhák nem semmisülnek meg, az arhat nem lép be a nirvánába, bár a klésái kimerültek. Csak amikor a szkandhák megsemmisültek, akkor szabadul meg.
10. (Nágárdzsuna válasza:) Mikor az ember helyes tudással látja, ami tudatlanságtól függõen megjelenik, sem keletkezést sem elpusztulást nem észlel.
11. Ez a nirvána ebben az életben, az ember feladatának beteljesülése. De ha különbséget tesznek itt, épp a Dharma megismerését követõen,
12. Aki akárcsak azt képzeli, hogy a legkisebb dolog megjelenik: az ilyen ember nem látja, mit jelent függõen megszületni.
13. (Vitázó:) Ha a szamszára megállt annak a szerzetesnek, akinek kimerültek a klésái, akkor miért tagadnák a Tökéletes Buddhák, hogy lenne kezdete?
14.(Nágárdzsuna válasza:) Azt mondani, hogy volt kezdet, egyértelmûen tantételekhez való ragaszkodás lenne. Hogy lehetne annak, ami függõ módon keletkezett eleje és vége?
15. Hogyan lehetne egy elõzõleg létrejöttet késõbb újra tagadni? Nem, valójában a világ, kezdeti és végsõ határtól mentesen, úgy jelenik meg, mint egy káprázat.
16.Mikor valaki azt gondolja, hogy valami káprázat megjelenik vagy elpusztul, az, aki felismeri a káprázatot, nem zavarodik össze, de aki nem ismeri fel, az vágyakozik utána.
17. Aki értelmével meglátja, hogy a létezés olyan, mint egy délibáb és egy káprázat, azt nem szennyezik kezdeti és végsõ határokra alapuló tantételek.
18.Akik azt képzelik, hogy valamely összetett keletkezéssel vagy elpusztulással bír, nem érti a függõ keletkezés kerekének mozgását.
19. Bármi, ami ettõl vagy attól függõen jelenik meg, az nem jelenik meg lényegileg. Ami nem jelent meg lényegileg, azt hogy lehet megjelentnek nevezni szó szerint?
20. Egy kimerült ok miatt lecsendesült összetett dolgot kimerültnek értelmeznek. De hogyan lehet azt, ami nem merült ki természeténél fogva, kimerültnek nevezni?
21.Összefoglalva: nincs keletkezés, nincs elpusztulás. A keletkezés és elmúlás ösvényét azonban gyakorlati céllal fejtették ki a Buddhák:
22. A keletkezés megismerésével megismerszik az elpusztulás; az elpusztulás megismerésével megismerszik az állandótlanság; az állandótlanság megismerésével megértõdik a Szent Dharma.
23. Akik eljutottak annak megértésére, hogy a függõ keletkezés mentes keletkezéstõl és elpusztulástól, azok átkeltek a tantételekbõl álló létezés óceánján.
24. A köznapi emberek, akik [létezést] állító hozzáálláshoz ragaszkodnak, azokat klésák uralják, mert tévedésben vannak a létrõl és nemlétrõl. Saját tudatuk téveszti meg õket!
25. Akik megértik a dolgokat, látják, hogy a dolgok állandótlanok, hamisak, hiábavalóak, üresek, éntelenek és lényeg nélküliek.
26. Otthontalan, nem tárgyias, gyökértelen, rögzítetlen, teljesen tudatlanságon keresztül megjelenõ, kezdet, közép és vég nélküli,
27. [Belsõ] mag nélküli, vagy mint a gandharvák városa: Így jelenik meg a félelmetes világ, a zavarodottság városa, mint egy káprázat.
28. Azt mondják, hogy Brahmá és a többiek, akik ennek a világnak legvalóságosabbnak tûnnek, a nemesnek hamisak. Hát még akkor a többi ezeken kívül!
29. A világ, tudatlanságtól vakon, követve a vágyak áramlatát, és a bölcs, aki szabad a vágyaktól: hogyan lehetne a jóról való nézetük hasonló?
30.Kezdetnek egy tanító mondja azt igazságkeresõ tanítványának, hogy minden létezik. Késõbb, annak a tanítványnak, aki megérti a jelentést és mentes a ragaszkodástól, mondja azt,
hogy minden dolog üres.
31. Akik nem értik az elválasztás jelentését, hanem csak tanulnak érdemek végrehajtása nélkül, az ilyen hitvány emberek elveszettek.
32.A karmát összes következményével és az újraszületés helyeivel együtt kifejtették [a Buddhák]. És tanítottak annak természetének és nem keletkezésének teljes ismeretére.
33. Miképp a Buddhák beszéltek enyémrõl és énrõl gyakorlati okokból, ugyanúgy beszéltek a szkandhákról, az érzékterületekrõl és az elemekrõl, gyakorlati okokból.
34. Amikrõl beszéltek, mint a nagy elemek, azért tették, hogy összeálljanak a tudatban, amint megértik azokat, megszûnnek. Minden bizonnyal tévesen képzelik el azokat!
35. Mikor a Dzsinák azt állították, hogy a nirvána egyedül valódi, akkor ebbõl a tanult ember azt fogja gondolni, hogy a többi nem hamis?
36. Ameddig a tudat nem szilárd, addig Mára uralja. Ha viszont úgy van, akkor biztosan nincs tévedés.
37.Mivel a Buddhák azt állították, hogy a világot a tudatlanság határozza meg, tán nem helyes úgy érvelni, hogy ez a világ a megkülönböztetés eredménye?
38.Mikor a tudatlanság megszûnik, hogy nem lehet az tiszta, hogy ami megszûnik, azt a tudatlanság képzelte?
39. Ami okból jön létre és nem marad meg bizonyos feltételek nélkül, hanem eltûnik mikor a feltételek hiányoznak: hogyan lehet ezt létezõként értelmezni?
40. Ha a létezés hívei, akik ezután is ragaszkodnak a léthez, ugyanazon az úton mennek tovább, nincs abban semmi furcsa,
41. De az már igazán furcsa, hogy a minden állandótlanságát hirdetõk, akik a Buddha módszerére támaszkodnak, elégedetten ragaszkodnak dolgokhoz.
42. Mikor mondanak ezt és azt valamirõl, amit nem elemzés útján láttak meg, miféle bölcs ember fog elégedetten kitartani amellett, hogy ez és az igaz?
43.Akik ragaszkodnak egy énhez vagy a világhoz, mint feltételtõl függetlenhez, mily sajnálatos! Fogságba ejtették õket az állandóról, állandótlanról és hasonlókról szóló tantételek.
44. Akik úgy veszik, hogy a feltételes dolgok megalapozottak a valóságban, azokat legyõzték az állandósághoz és egyebekhez kapcsolódó hibák.
45. De akik meggyõzõdtek, hogy a feltételes dolgok olyanok, mint a hold a vízen, nem igaz és nem hamis, azokat nem viszik félre tantételek.
46. Mikor valaki egyetért a létezéssel, akkor ott vágyból és haragból megjelenõ szörnyû és gonosz tantételek megragadása van. Ebbõl vitatkozások keletkeznek.
47. Ez minden tantétel oka. Az üresség ismeretével megszabadulnak az összes nézettõl és az összes szenvedéstõl. A nélkül a klésák nem jelennek meg. Mikor ezt teljesen megértik, a tantételek és a klésák eltûnnek.
48. De hogyan ismerik meg teljesen? A függõ keletkezés látásával! A [Buddha], legjobb a valóságot ismerõk közt, azt is mondta, hogy ami függõn született, az nem született.
49. Azoknak, akik, hamis tudás következtében, a hamisat igaznak veszik, a megragadás, vitatkozás, és így tovább, folyamata jelenik meg.
50. A nemesembernek nincs tétele és nem vitatkozik. Hogyan lehetne ellenkezõ tétel azzal szemben, akinek nincs tétele?
51. Bármilyen álláspontot felvéve az embert megtámadják a klésák tekergõ kígyói. De kiknek tudata nincs semmilyen állásponton, azokat nem kapják el.
52- Hogyan kerülhetnék el azok, kiknek tudata állást foglal a klésák erõs mérgét? Még ha csak hétköznapi [életet] is élnek, akkor is elemésztik õket a klésák kígyói.
53.Miként a bolond is ragaszkodik a tükrözõdéshez azt igazinak gondolván, ugyanígy a világot is csapdába ejtették a tárgyak börtönei az ostobaságnak köszönhetõen.
54. Mikor a nemesember látja a tudás szemével, hogy a dolgok olyanok, mint a tükrözõdések, nem ejti õt csapdába az úgynevezett tárgyak mocsara.
55. Az együgyû ragaszkodik az anyagi formához, a közepes szintû eléri a klésák eltûnését, de a legfelsõbb megértéssel rendelkezõk megszabadulnak a forma természetének ismerete által.
56.Az ember kellemesre gondolva felébreszti a vágyat, s megszabadul a vágytól attól elfordulva, de úgy éri el a nirvánát, hogy üresnek látja azt, mint egy árnyképet.
57. A klésák hibái, amik a hamis ismeretnek köszönhetõen gyötrõek, nem jelennek meg azoknak, akik megértik a lét és nemlét megítélésének jelentését.
58. Ha létezne álláspont, lenne vágy és vágytalanság. De a nagy emberek álláspont nélkül nem rendelkeznek sem vággyal, sem vágytalansággal.
59. Akiknek a csapongó tudat nem csapong, még az üresség gondolatára sem, átkeltek a létezés szörnyû óceánján, amit a klésák rémei zavarnak fel.
60. Minden ember ezen érdemek által gyûjtsön érdemeket és belátást és érje el a két jót ami megjelenik az érdemekbõl és a belátásból.