igen, szerintem sem lehet lehet egy az egybe kiszámolni, mivel az átváltásnál az ötös rendszerben mindig magasabb értékek jönnek ki, hiszem ha behelyettesítjük a számokat
1->1-2
2->3-4
3->5-6
4->7-8
5->9-10
akkor látszik, hogy az adott szám kétszerese mindig a magasabb behelyettesítésûvel azonos, a másikkal nem
vagyis mondjuk az ötös rendszerben egy gyenge 5-öst is 10-nek számolna a duplázós rendszer, miközben az épp hogy csak 9-es lenne
tehát alapvetõen azon múlik, hogy az ötös rendszerben adott szám erõs vagy gyenge, de ez nem derül ki (mivel 5-ös a rendszer)
egy példán levezetve:
mondjuk van egy film, amit 89-en láttak, és az átlaga 4,71
a szavazatok részletes eloszlása pedig így alakul:
68 darab 5-ös (340)
18 - 4 (72)
2 - 3 (6)
1 - 1 (1)
össz.
89 - 419 = 4,707-es átlag
tízesbe átalakítva, felezéses módszerrel (vagyis ha az ötösök fele 9-est, a másik fele 10-est adna)
0,5 - 1 (0,5)
0,5 - 2 (1)
1 - 3 (3)
1 - 4 (4)
9 - 7 (63)
9 - 8 (72)
34 - 9 (306)
34 - 10 (340)
össz.
89 - 789,5 = 8,87-es átlag
vagyis a 4,707-es duplája 9,414 lenne, de ez így 0,544-gyel kevesebb
egyébként nagy átlagban azt vettem észre, hogy kb. a kétszerese/fele és plusz/mínusz 0,5 úgy, hogy az 5-ös a magasabb - ha ez így érhetõ
de arra is kíváncsi lennék, hogy mi befolyásolja a 0,5-tõl való eltérést, a sok ötös, sok egyes, kevés más, kevés ötös, sok más, vagy valami ilyesmire gondolok, de már kicsit belezavarodtam...
persze a valóságban nem sok esély van arra, hogy pont a fele lefelé, a másik fele felfelé szavazna a másik rendszerben, de másképp nem lehet még számolni se az egésszel, úgyhogy ez is csak egy feltételezett helyettesítés lenne, aminek viszont a nagy számok törvénye alapján "helyesnek" kellene hogy legyen
bár lehet, hogy kellene még pár példát vizsgálni, hogy rá lehessen jönni pár összefüggésre - de lehet hogy valaki tud rá kapásból mondani valamit