Huh, eleg sok erdekes dolgot olvastam az elozo hozzaszolasok kozott...
Eloszoris, az optika fizikai merete egyaltalan nem biztos, hogy nagyobb fenyerot eredmenyez. A fenyerot az apertura merete, az keperzekelo merete es a fokusztavolsag hatarozza meg.
Az apertura (blende) jellemzoen f/1.4-f/8 kozott lehet, persze a profibb optikak egyebet is tudnak. Minel alacsonyabb az f szam, annal nagyobb az apertura, tehat tobb feny juthat a detektorhoz. Persze az mar mas kerdes, hogy ezzel egyutt "romlik" is a melysegelesseg, de ez bizonyos esetekben meg jol is jon.
Akar egy mini gepnek is lehet f/2.8-as optikaja kis fokusztavolsagnal, ugyanakkor akadnak 30 centis optikak ennel joval nagyobb f ertekkel, vagyis azok joval kevezebb fenyt engednek be.
A masik az erzekelo merete. Persze minel nagyobb, annal tobb foton jut egy pixelre, ami kevesbe zajos kepeket eredmenyez.
A harmadik a fokusztavolsag (ld. zoom ertek). Persze minel kisebb a latomezo, annal kevesebb a beeso fotonok szama is. Raadasul a helyzet nagy fukusztavolsag eseten meg azzal is romlik, hogy a blendet is osszebb kell csukni, hogy eles kepet kapjunk.
Sajnos nem egyszeru olyan optikat csinalni, ami egyszerre nagy fenyereju, nagy fokusztavolsagu es meg a kepminosege (sotetedes a sarkokban, kromatikus aberracio, felbontas) is jo. Mivel a jo kepminoseghez jellemzoen sok tagu es draga lencsesor kell, ezert olyan nagyok a jo minosegu optikak, es nem pedig a fenyero miatt. Elvileg a kis optikak is lehetnek nagy fenyerejuek, de egyeb szempontbol a kepessegeik altalaban elmaradnak a nagy tarsaiktol.
Meg egy okbol nem kell lebecsulni a kis optikak fenyerejet: az ezekhez tarsitott keperzekelok merete es a abszolut fokusztavolsag is sokkal kisebb, igy az egesz dolgot le lehet kicsinyiteni a nagy fenyero megorzese mellett.