Tudod, a szabadság az ami számít. Szerintem Kína és India egy fejezet amely nem sokáig fog tartani. Hogy miért az most itt off topic, de mondjuk annyiban, hogy a gazdasági fejlõdésük relatív központi irányitás alatt van, még szemmel láthatóak a lyukak addig így is lehet tömni õket, viszont amikor már a lyukakat betümték és már dombokat kell építeni, akkor nem tudják hova kell dombot építeni... sok minden megváltozik, a legtöbb befektetés veszteségel fog zárulni... Kínában ez már megkezdõdött, ugyanis a napokban a Kínai kormány alapított egy állami céget amelynek a dolga az lesz, hogy a többnyire dollár rezervákat (elsõ fordulóban 200 milliárd USD) befektesék a Kínai gazdaságba. Na ez az ami elõbb vagy utóbb megtörtént, ahelyett, hogy a Kínai népnek lenne egy komoly tõkéje amelyet befektethetne, az állam rendelkezik egy óriási pénzöszeggel (a 200 milliárd csak bemelegítés) amelyet elfog pazarolni. Nem azért mert az a célja (még véletlen sem), hanem mert központi tervezésben a pazarolás egyszetûen elkerülhetetlen. Túl nagy tõkérõl dönt túl kevés ember, olyan ember aki elég messze áll a gazdaság reális problémáitól... röviden szabadság nélkül a gazdaság eredményeit csak egy kis réteg (fõleg a vezetõ réteg) elvezheti, és elõbb vagy utobb (amikor a lyukakat betömik) nem fognak tudni mit kezdeni az óriási tõkével, és akkor pl. Versailles féle kastélyokat építenek... de az a gazdaságot nem növeli és az ország technológiai, katonai, stb. erejét sem, sõt csökkenti. Az USA gazdasági hatalma legnagyobb mértékben a szabadságnak köszönhetõ (nem mondom, hogy a világhatalmi poziciója nem járult hozzá, de sokkal kisebb mértékben mint ahogy sokan gondolják). Különben nem tudom honnan szeded, hogy az USA gazdasága gyenge... mert hatalmasann gazdaságról én nem tudok, nemzeti jövedelem, fogyasztás, termelési javak növelése, produktivitás... mindenben rekordokat döntenek. Persze ha nem lenne az intervencionalista állam, akkor még jobban állnának, de a gazdaság a business még így is képes cipelni az összes marhaságot a hátán, már nem annyira mint régebben, de még képes. Viszont az EU-ban a gazdaság a business akármennyire is jó (mert miért is lenne roszabb az USA-tól, hiszen nem roszabb), már nem képes elviselni az állami struktura által rávetett terheket. Na de már off topic vagyok... ami szintén nem újdonság :)
Különben az USA napról napra jobban hasonlít európára, (nem mondom, hogy olyan, de közelebb áll ma az európai filozófiához, mint a tradicionális amerikaihoz), ez a lakoság egy részét - fõleg a konzervatívabb részét nagyon elkeseríti, tulajdonképpen azért akarnak mindenhol "amerikát" mert mindenáron megakarják akadályozni, hogy az amerikai értékek helyére az europai értékek vegyék át az USA-ban is a hatalmat. Persze a Demokraták ezt kicsit más szemszögbõl látják, õk az európai értékeket amerikanizálni szeretnék és igy elárasztani vele amerikát, ez persze növeli amerikában a két fél közötti feszültséget, ugyanakkor az amerikaiak még arogánsabban lépnek fel a világban, hogy ezt megálitsák. Szóval szar van akármi is történik. Az amcsik elkezdték építeni a hatalmas államot, hogy megvédjék az "értékeiket" - fõleg a konzervatívok, európa pedig mindég a hatalmas államot építette, most is azt teszi. Nagyon kevesen vagyunk olyanok akik a kis államot akarjuk és akik mind a két fél, pro-business vagy pro-labor intervencióját egyaránt energetikusan kompromisszum nélkül elutasítjuk. A szabadságot kell védeni, az államnak kell erõs jogrendszer, rendõrség, hadsereg. Semmi több és semmi kevesebb. Persze a rendõrséget és hadsereget csak védelemre lehetne használni, a szabadság védelmére vagyis a törvények betartásának növelése érdekében. A baj, hogy a mai állam valaki érdekeit elõtérbe teszi, mindenki érdekeinek kárára. Csak ezt ugye nem látja majdnem senki.