A fa CO2-semleges, ha folyamatosan újratermelõdõ forrásból vesszük. A jó erdõgazdálkodás lényege, hogy egy adott területen csak annyi fát vágsz ki, amennyi termelõdik. Így az erdõ folyamatosan annyi szenet köt meg a levegõ széndioxidjából (a Nap energiájának felhasználásával), amennyit Te a fa eltüzelésével kibocsátasz (és így effektíve tiszta napenergiához jutsz, a fa közvetítésével). Ezért mondják a biomassza-erõmûvekre is, hogy megújuló energiaforrás.
Sajnos nálunk ez nem feltétlenül így megy, mert sokszor rablógazdálkodással (tarvágás), vagy éppen természetvédelmi területeken, nemzeti parkokban effektíve lopással szerzik be az emberek a fûtéshez szükséges fát. De még ennél is rosszabb az esõerdõk irtása, vagy (ami kevésbé ismert, pedig méreteiben is összemérhetõ) az orosz tajga irtása.
Egyébként várható volt, hogy elõbb-utóbb, ha belátják, mekkora gondot okoz a fosszilis energia felhasználása, végre döntéshozói szinten is elkezdenek beszélni az atomenergiáról, mint a szénnel/olajjal/gázzal üzemelõ erõmûvek lehetséges alternatívájáról. Eddig jóformán tabutémának számított.