Ezek szerintem nem olvastad el a cikket vagy csak nem sikerült megérteni. A DT engedelmeskedik a német törvényeknek hisz az tette lehetõvé számára a beruházása védelmét. A pereskedés is az EU és a német állam között lesz aki a DT egyik fõ tulajdonosa. A per nagy valószínûséggel el fog tartani 2-3 évig és ez pont az az idõszak amire amúgy is értelme lenne beruházás védelmet adni. Okosabb lenne az EU részérõl belemenni egy ilyen kompromisszumos idõtartambe. Mert akkor a többi nagy európai telco is jobban megkezdené a saját fejlesztéseit, annak biztos tudatában hogy amit megépít az 2-3 évig kizárólagosan az övé. Ha viszont nekiáll pereskedni az EU azzal csak azt fogja elérni hogy európa szerte az inkubens telcok várakozó álláspontra helyzednek és nem történnek meg a szükséges fejlesztések. Akkor meg majd azért fog sírni Reding hogy a 2010-es EU célkitzûsék miért nem teljesültek és le vagyunk maradva ázsiától és amerikától.
A feldarabolás pedig a legnagyobb hülyeség amit lehet csinálni, de ez a idióta Reding egyik fixa ideája. Pedig annyi példa van világszerte ami gyakorlatban is prezentálja mennyire értelmetlen és mûködésképtelen ez a modell, ráadásul idõvel a szétszabadalt területek úgyis visszanyerik eredeti állapotukat mert piac törvényeivel szemben úgysem lehet "szembe pisilni".
Nincs értelme feldarabolni egy nagy cégek, mert a sok kicsi a saját piacon úgyis ugyanolyan monopól helyzetben marad, egymás területére meg úgysem mennek át mert ott nincs infrastruktúrájuk. Ergo az egy nagy "baj" helyett lesz sok kicsi amit még nehezebb kezelni.
De mi hazai példán is jól mutatja ennek a feldarabolásos eszköznek a sikertelenségét. Amikor a Postát szétdarabolták lett majd egy tucat kis terület amik azonnal elkezdetek egyesülni mert önállóan piacilag életképtelenek voltak. Mivel a telecom üzletág a méretgazdaságosságról szól. Szépen kialakul a jelenlegi 5 JPE körzet ami tulajdonosilag valójában már csak három. Ha nem lett volna a feldarabolás és egy egységes cég kezében maradt volna minden sokkal egyszerûbb lett volna az hatósági szabályozás és sok minden. Nem lennének olyan területi különbségek mint amik most is vannak.
Amerikában sem vált be az AT&T szétdarabolás mert a baby Bellek nem váltak egymás riválisaivá, mert nem mentek a másik területére. Ott is a kábeltv-s cégek a telcok legnagyobb riválisai, mert ez a két párhuzamos infrastruktúrával rendelkezõ technológia versenyez egymással a legaktívabban és ez az ami amcsi távközlési és média piacot formálja.
Míly meglepõ nálunk is a kábeltv-s cégek a telcok legnagyobb riválisai, nem pedig a JPE-k egymáséi. A különbség sajnos az hogy idehaza nincs olyan erõs kábeltv piac mint amcsiban ahol a két fél egy súlycsoportú.
Ez pl. jól mutatja hogy a telecom területek szétszabdalásának nincs értelme, de annak igen hogy az eltérõ technológiák szétszedésének igen. Az AT&T része volt az a kábeltv birodalom is ami most jelenleg az amcsi piacon mint telco és ktv cégek formájában egymással rivalizál.
Ennek analógiáján pl. értelme lenne a Tíkom kábeltv érdekeltségét leválasztani Tíkábel+Vidanet és mondjuk a UPC erõsíthetné ezzel piaci pozíciót, de akár további cégek felvásárlásával is. Ezt akadályozta régen az 1/6-os törvény ami késõbb arányaiban javult, de az EU már régóta el akarná tüntetni és már büntetett is miatt hogy miért nem szavazzák már meg az idióta politikusok.
Németben pl. ilyen gond sincs mert a DT már nagyon rég, valamikor a 2000-es évek elején megszabadult a ktv üzletágától. Az más kérdés hogy akik megvették nem sok pénzt öltek ott is fejlesztésbe a hálózat pedig igen elavult volt. Ezért van az hogy németben szinte csak ADSL elõfizetõk vannak a kábelnetesek részaránya szinte nulla alig pár százalék. Mondjuk ez a franciákra is elmondható. Ellentétben pl. Mo-gal ahol a kábelnetes technológiák részaránya nem ilyen elenyészõ hanem viszonylag jelentõs, de persze nem olyan erõs mint pl. amcsiban ahol még mindig a kábelnet a piacvezetõ az ADSL-lel szemben.
Informatika és tudomány
