Orkokon kívül a Slann faj és a squat-ok jártak még így. Plusz rengeteget változott a dizájn is, bár az nem feltétlen hátrányára. Az elsõ világháborús beütésû orkok jópofák voltak, viszont a terminátorok meg bõdületesen rondák a maihoz képest.
A fordításokban lehetne akár tükörfordítani a dolgokat, mert angolul sincs sokkal több értelme. Aspektusharcos, pl. Persze ez is hülyén hangzik. Az space marine lefordítása egyébként meg ott van elbaszva, hogy a tengerészgyalogos önmagában egy hihetetlenül idétlen magyar szó (látszik, hogy nincs tengerünk, haditengerészetünk párszáz éve), ezt még megtoldani egy ûr- elõtaggal borzalmas lenne.
Akartam mondani, hogy benne van a szóban a tenger, ami már eleve elrontja, de aztán rádöbbentem, hogy a marine-ban is benne van a mare...
Nem tudom mi lenne a legjobb megoldás, a legpraktikusabb részemrõl az, hogy távol tartom magam a magyar 40któl... :)
Egyéniség kérdéskörben meg szerintem igazából az igazi kérdés az az, hogy a játékosoknak akarsz egyéniséget, vagy magának a játéknak?
Ha nincsenek kasztok, akkor mindenki ugyanolyan, max fajbeli különbségek vannak, és a játék maga válik jellegtelenné.
Kasztrendszernél meg lehet, hogy te mint játékos korlátozva érzed magad, ellenben legalább kinéz valahogy a dolog. (pl Astartes vs Mechanicum. Elég nehezen képzelem el ezt kasztok nélkül) Viszont közben a saját egyéniséged meg abban fog tükrözõdni, hogy melyik kasztot választottad, és hogyan specializálódsz. _Ha jól meg van csinálva a játék_, akkor elég lehetõséged van így is arra, hogy ne érezd magad beszorítva.