Valószínûleg egy kicsivel egyszerûbb megépíteni egy vízerõmûvet, mint egy atomerõmûvet, lakossági ellenállás kisebb, lényegesen kevesebb nukleáris hulladék keletkezik, nem kell azon agyalni 50-60 év múlva, hogy hogyan bontjuk le (az atomerõmûveknél ez egy lényeges kérdés, és hiába ad folyamatosan pénzt a nemzetközi atomenergia bizottságnak (azt hiszem ez a szervezet neve) minden erõmû, hogy majd abból legyen ez rendezve, egyelõre még nem nagyon van egyáltalán tapasztalat ilyen munkáról!). A vízerõmû 300-500 év múlva is tud termelni áramot (ha még lesz rá szükség... ha még lesz kinek..), gyakorlatilag a nap hajtja meg korlátlan ideig. Csak karbantartási költsége van, és lefogadom, hogy ez kevesebb, mint egy atomerõmû esetében (talán még megtermelt energiára lebontva is).
Lényeges még, hogy bár nem tudom, hogy hogyan épülnek meg ezek, de elvileg meg lehet úgy is csinálni, hogy nyújthatnak kiegyenlítõ szerepet a megújuló egyenetlenül termelõ szél és naperõmûveknek.
BTW: nem tudom, ohgy mennyibõl jönne ki mai árakon egy Paks teljesítményû atomerõmû.