Hú látom jó nagy flamet indítottam, pedig nem akartam. Nos tehát:
Nem HTML-t kódolok OO-val, mert az tényleg nem arra való. Inkább a mindennapi dokumentumaimat szerkesztem HTML-lel, mert annyira nem szeretem az OO-t.
Ami a Linuxot illeti, nem volt hajlandó fölmászni a gépemre, a jelentés szerint az X800-at szerette, az X600-at szerette, de az X700-al olyan szinten meggyûlt a baja, hogy teljesen szét volt esve a kép. Ez a tény #1. És akkor a hardware RAID configról még nem is beszélek, amit sehogy sem sikerült beimádtkozni a rendszerbe, mert mindig lehalt tõle már a telepítéskor.
Tény #2, hogy ha már fordításról beszélünk, a felhasználók 90%-ának inába száll a bátorság, ha ilyesmirõl van szó. Az APT, RPM, stb. szép dolgok, de csak akkor, ha van valami fordítva az adott platformra.
Tény #3, hogy vannak szabványok, POSIX, RFC, de egyrészt különbözõ szabványosító intézetek vannak, amelyek néha egymásnak ellent mondó szabványokat adnak ki másrészt pedig azok sem fednek le mindent, vagyis inkább nagyon kevés dolgot fednek le. Kevesen tudják, de pl a Windows is van POSIX kompatibilis, de az ég világon semmit nem tudsz vele kezdeni, mivel a POSIX-ban elõírt dolgokon kívül egy kódsor nincs megvalósítva.
Tény #4 hogy pl KDE alatt user felületrõl nagyon nehezen konfigurálható a bármi is, még SuSE-ban is, az alap felhasználó pedig nem fog konzol módba mászni csak hogy beállítsa a dual head desktopját (amit nekem úgyszintén egyáltalán nem sikerült, akárhogy erõlködtem).
Tény #5 hogy ha a felhasználónak valamit becsomagolok egy MSI installerbe és fölteszem a gépére, akkor az majdnem 100%, hogy mûködni fog, tök mindegy milyen hardvere van. Linuxról ez már csak azért sem mondható el, mert a disztrók is különböznek egymástól és máris fordíthatom újra az egészet.
Tény #6: Linuxra rengeteg féle szoftver van, amit sokféle ember gyárt, többnyire részben név nélkül is. Az IT világban a minõség nagyon nagy probléma, a mai napig is, rettenetesen nagy a hibaszázalék. Az pedig, hogy nem egy platformra, egy pontos oprendszerre kell fejleszteni, nem könnyíti meg az ember dolgát.
Arról nem is beszélve persze, hogy valaki elkezd fejleszteni valamit a saját igényeinek megfelelõen, aztán kidobja a netre GPL licenz alatt anélkül, hogy komolyan nyilvános fogyasztásra alkalmas lenne a dolog. Ezt persze tovább fejleszti valaki más, aztán megint más, valakik ellenõrzik (vagy sem) a kódot, de nincs egy ellenõrzött munkafolyamat, ami minden egyes ponton garantálná, hogy valóban jó minõségû termék kerül ki a végén. (Egyes elemzõk szerint egy gyenge minõségû terméket legtöbbször már a felhasználói felületérõl fel lehet ismerni..)
Személyes vélemény #7: A Linux UI-ja (KDE, Gnome, stb) egy kissé el van maradva a Windows-étól, akárhogy is erölködnek. Nagyon szép a sok gomb alul pl KDE-ben, de hiába akartam több helyet csinálni a futó ablakoknak (taskbar), nem igazán sikerült. Vagy hogy másik példát mondjak: számomra legdühítõbb az volt, hogy Firefoxban nem mûködik a középsõ gombra tabot bezárás és nem is tudtam beconfigolni, hogy úgy legyen.
Konklúzió: A felhasználó nem akar a rendszer mélyébe belelátni, nem érdekli, hogy mi az a konzol és hogy hogy kell szoftvert fordítani. Neki az kell, hogy megböki a megfelelõ ikont és akkor történik minden magától. Lehet, hogy meg lehet tanulni kezelni a Linuxot, még runlevel 5-ön is, de akkor sem olyan intuitív, mint a Windows, ahol egyszerûen megbököd a Start menüt aztán válogatsz.
Rendszergazdai szemszögbõl pedig a Linux disztribúciók túl sokfajták, nem lehet megcsinálni azt, hogy automatikusan települjön valami a hálózaton keresztül, mert lehet, hogy lerohasztja az egész rendszert, ha félresikerül. Higyjétek el, tudom mirõl van szó, amikor 50 gépet kell különbözõ hardware configokkal karban tartani. A Dell tett egy lépést annak érdekében, hogy ez megváltozzon, a világ nyíltabbá váljon a különbözõ oprendszerekre, de ez nem elég, ebbe nagyon sok mindenkinek be kellene csatlakoznia, nagyon sok egyeztetésnek kellene történnie annak érdekében, hogy tényleg mindenki által használható oprendszerek szülessenek. (A másik megoldás persze az lenne, hogy céloprendszerek születnek, de ettõl per pillanat nagyon, nagyon messze vagyunk.)