azzal pedig teljesen egyet értek, hogy amíg az ember nem érzi az autót, addig menjen nyugodtan, komótosan.
Nálunk ez a következõképpen fog kinézni, apukám meg is mondta: miután megvan a jogsi (most a kreszen és eü-n vagyok túl, oktatói hívásra várok)elõször csak szülõi felügyelettel mehetek, majd amikor Õ azt mondja, hogy már elég jól megy, eléggé érzem a kocsit, AKKOR mehetek egyedül is. Magyarul kb. egy év múlva itt a városban, késõbb pedig országúton is. Egyébként földúton, különbözõ forgalmatlan helyeken már van a hátam mögött pár km, de abszolut kevés.