Igazság szerint az II. vh után a zsidó "köznépnek" beadott "miénk volt Izrael ezért igenis jogunk van azt visszafoglalni" elvvel abszolút nem értek egyet. Igaz, az idõszámitás elõtti idõszakban létezett önálló Izrael, de aztán szépen Róma részévé vált és az önálló állam megszûnt, úgyhogy ilyen alapon a zsidóknak semmi közük és jogalapjuk nem volt a terület megszerzésére (ahogy az angoloknak se volt sokkal több).
DE: bár a zsidóság alapvetõen vallás (mint ahogy ezt más is emlitette) õk hiába vannak szétszórva a világban, mindenhol összetartanak mintha ténylegesen egy nemzet tagjai lennének. Ebbõl kifolyólag viszont érthetõ az igényük egy saját országra, pláne a a 2. vh után, ahol sokan nem találták a helyüket.
Az, hogy ki tudak vivni maguknak egy helyet vérrel és vassal, szerintem példaértékû szervezést, erõforrásokat és összetartást igényel. Mondjuk a hely nem a legszerencsésebb (mindenütt ellenség), de hogy képesek voltak megalakitani és megtartani egy országot egy ilyen környéken (függetlenül attól, ki segit nekik - a segitséget is meg kell tudni szerezni), az mindenképpen nagy dolog.
Igazság szerint én kimondottan örülnék, ha a magyar nemzetben és államban is lenne ennyi szufla, hogy ki tudjon állni azért, ami ráadásul még jogosan is megillenté. De amig az osztrákok szemétégetõt épithetnek a határunkra, a németek ideszállithatják a szemetüket és csak a felét kell visszavinniük vagy amig egy cég szarrá szennyezheti egyik nagy folyónkat majd megússza a retorziót, addig nekem csak marad a csodálkozás, hogy létezik olyan nép, aki képes kiállni magáért. Nekem tetszik ahogy el tudják picsázni az a sok hõzöngõ arabot, akik alkotni nemigen tudnak, de szájuk az van....