Látom, egész jól megy már a sorok között olvasás. Az én szövegembõl is sikerült olyat kihámozni, ami nincs ott :) Annyit írtam, hogy az az elméleted, miszerint zsidó pénzemberek megzsarolták az Egyesült Államokat a háború után, kb. annyira reális, mint hogy a zsidók idegenek leszármazottai. Ennek semmi köze ahhoz, amit a számba igyekszel adni.
Szóval "szerinted" egy atomprogram nem 1-2 milliárd USD. Talán vezettél már atomprogramot, hogy tudd, mennyibe kerül? Izrael atomprogramja meglehetõsen kisméretû, és már messze nincs a csúcsán. Negyven év alatt kb. 100-200 plutónium alapú bombához elegendõ alapanyagot gyárthattak le az egyetlen szaporító reaktorukban, de persze mindenki csak találgat. Mindenesetre nem összevethetõ a Manhattan projekttel és hasonló grandiózus vállalkozásokkal. Természetesen az izraeli katonai költségvetés is tartalmaz titkos tételeket, amelyeket nem magyaráznak el. Ez minden országra igaz. az összes katonai célra költött pénzt viszont, amelyet a befolyt adóból, segélyekbõl vagy más civil szférából származó források fedeznek, gyakorlatilag sem lehet titkosítani. Izraelnek épp elég ellensége van ahhoz, hogy közgazdászok hada kövesse a belsõ pénzmozgásaikat. Ha valami irtózatos susmus lenne mögötte, az arabok már régóta világgá kürtölték volna.
Az antiszemita összekacsintásnak a céljával és állításával nagyon értek egyet, miszerint minden zsidó pénzember, és "tisztességes" munkát nem képesek végezni. Amellett, hogy nyilván csak egy bugyuta óvodás rajzról van szó (Izraelben ugyebár nincsenek faházak, így ácsok sem, nyilván mindenki bankban lakik), kicsit mûvelõdj azügyben, hogy a zsidó diaszpóra miért nõtt össze a pénzzel kapcsolatos foglalkozásokkal. Menj el egyszer Prágában a gettóba, ahol a múzeumokban tanulságos eredeti kódexrészleteket lehet olvasni, milyen is volt zsidónak lenni a középkorban. Röviden: a keresztény országokban csak olyan munkákat engedtek nekik végezni, amelyeket a keresztény többség megvetett. Zsidónak nem lehetett földje, nem alkalmazhatott keresztényt, a törvények tiltották nekik. Természetesen egy idõ után pedig már a fiúk is olyan foglalkozást választottak, amit az apa kínkeservesen megtanult, aztán sok száz év alatt egyre ügyesebbek lettek benne. Nem állítom, hogy nem éltek vissza vele, ahol tudtak, de a világ ilyen: az összetartó boldolgul.
A háborúkról alkotott képed is egy üveggolyó komplexitását közelíti. Nem csak azért harcolhatsz egy területért, mert neked kell, hanem azért is, hogy az ellenfeled ne tegye rá a kezét. A britek nem is akartak feltétlenül kivonulni, de a világpolitikai helyzet megkövetelte: a brit gyarmatbirodalom széthullóban volt, az ország nem tudta tovább finanszírozni, hogy egy tízszer akkora lélekszámú birodalmat próbáltak kormányozni kontinenseken át, miközben a nacionalista-szeparatista törekvések mindenhol tetõfokára hágtak. Gandhi mond neked valamit? India 1947-ben lett független. A britek tudták, hogy képtelenek tovább egyben tartani a területeiket, megszervezték hát a kivonulást. Cserébe azóta is jó kapcsolatokat ápolnak velük.
A wiki valóban az egyik legalaposabb forrás, amit interneten találni lehet, háttéranyagokkal, akadémiai szintû linkekkel, és ami különösen jó, hogy sokan olvassák és sokan visítanak, ha a cikk pontatlanságot tartalmaz. Nem szentírás, de én legalább a wikibõl linkelek, te viszont semmilyen forrást nem adsz az állításaidra. Ha cáfolod, amit ott olvashatunk, tessék hivatkozni legalább annyira referált anyagokra, amelyek ezt megteszik. A "szerintem" nem alap.
A holokausztra emlékezni szokás, nem "felemlegetni", mint ahogy mi emlékezünk a szabadságharcra. Csak egy mementó, hogy hova vezet, amikor az (általad is szépen mutatott) általánosító emberi irracionalitás kollektív õrületig jut. Nem a zsidók miatt, õket aligha fogják még egyszer gázkamrába zavarni, hanem például a menekültek miatt Ruandában, Palesztínában, akárhol. Én mindig rájuk is gondolok a holokauszt kapcsán, mert a holokauszt csak egyetlen az emberiséggel összenõtt mészárlásokból. Mégis, a különlegessége abban van, hogy egy modern, civilizált államgépezet követte el, hideg fejjel, és nem habzó szájú barbár hordák. Valahogy kétségbeejtõ történet, ha a jövõre gondolunk. Megéri emlékezni és sokat töprengeni rajta.