ahogy öregszem egyre jobban fosok az emberektõl...a csalódások nem elõrevisznek hiába látom át jobban a dolgokat tõle, hanem lerántanak a mélybe csúnyán...
1 évben 2-3 olyan alkalom szokott lenni amikor elcsendesítem az elmém, mert ugyebár a gondolatok szerteágaznak és akkor utána vmilyen csoda folytán elõjön a választékos nyelvezet belõlem és lehengerlek néhány személyt. Pár hete ez történt a HR-sel...amúgy pedig írtózom attól és mindig így volt, hogy mások elõtt teljesítsek mindig ideges voltam bizottság elõtt amikor szóbelizni kellett. Nem is úgy sikerültek a vizsgáim az érettségin ahogy kellett volna ennek okán...
Informatika és tudomány
