teljesen normális, hogy meg akarod tartani és fontosnak akarsz maradni az életében. igenis, meg lehet beszélni a félelmeidet, nem nyafogásként kell tálalni, hanem kommunikációként. ha tovább képzeli veled, akkor meghallgat, adni fog a szavadra. sõt, ami fontos, figyelembe fogja venni az aggodalmaidat és alkalmazkodni fog hozzájuk, hogy meg tudj nyugodni. neked pedig meg kell tanulnod nem magadhoz láncolni, hanem szabad utat hagyni neki. tudd, hogy vissza is megy hozzád, nem fog olyat tenni, amivel bántana. ez a bizalom egy tartós kapcsolathoz. mindenképp beszéld meg vele min kattogsz, különben lesz egy tüske köztetek (amirõl esetleg õ nem is tud).
bízz meg benne. tényleg.
lehet, hogy mások érdekesebbek nálad, lehet, hogy másokkal is jól érzi magát. az viszont biztos, hogy ezt nem úgy kell értened, hogy olyan módon és olyan mélyen, mint veled. ha komolyan gondolja veled a kapcsolatot, ne rontsd el azzal, hogy félsz szabadságot adni neki. az összetartozás velejárója, hogy félted, vigyázod azt, ami a tiéd és ez viszont is így van. ne vidd túlzásba, akkor nem lesz gond.
ez a "kevésbé lennék férfias" , meg a " nem nyavajoghatsz" tipikus hím beállítottság. felejtsd el. nem ettõl leszel férfiatlan egy nõ szemében sem. sõt, igenis értékes az, ha vagy annyira férfi, hogy el merd mondani a "gyengeségeidet".
beszéld meg vele, ahogy reagál tudni fogod mennyit érsz neki.