minden tiszteletem a nõké és egyáltalán nem mondom h rosszabbak mint mi. de...
tény h egy nõ egójánál nincs nagyobb dolog a világon. sokkal kevesebbért besértõdnek mint a férfiak, és ez a sokkal ez nagyon-nagyon sokkal értendõ. ezen felül egyfolytában haszontalan, értelmetlen dolgokon pörög az agyuk, míg a férfi dolgozik h legyen a nõnek mit elkölteni, a nõ azon töri a fejét h hogyan tudna lelkiismeretfurdalást okozni a férfinek. ha rossz a kapcsolat (mert mondjuk nincs pénz...) akkor a nõ kijelenti h a férfi nem képes megteremteni neki amire szüksége van (az persze eszébe sem jut h magának is megteremthetné...), viszont ha jó a kapcsolat, akkor a nõ ilyeneket jelent ki h "drágám én már nem érzem azt h te ugyan olyan figyelmes lennél mint az elején..." stb... mindeközben úgy tesz mintha õ lenne az egész kapcsolat oka és fenntartója, meg úgy egyáltalán a világ legértékesebb gyöngyszeme, holott neki csak annyi lenne a feladata h szépen mosolyogjon a férfira, neadjisten vacsit fõzzön/takarítson (de ezeket ugye nem végzi el). na mind1, nincs is bajom nekem ezzel, tõlem punnyadjon otthon egész nap és ne legyen egy szép szava a férfihoz (bár ez lenne a feladata), de az h mindemellett megsértõdik ha csúnyán pislognak rá, mert ugye õ a világ közepe és mi férfiak mégis h képzeljük... az már okot ad arra h beképzeltnek nyilvánítsuk.
még mielõtt valaki megkérdezné, nem, nem rossz a jelenlegi kapcsolatom, nem azért írtam. sztem ez így van. ha egy férfi ezt megcáfolja akkor vagy nagyon nem átlagos a bnõje, vagy csajozni jön az sg-re és be akar vágódni pl Katának, amin megintcsak nem csodálkozok :P