No, be kell érnetek az esti mesével, amit én írtam:
"Csillagok fejlõdése
A csillagfejlõdés szempontjából döntõ jelentõsége van a "kezdõ tõkének", vagyis, hogy egy helyen mennyi anyag van együtt egyszerre. Ha kevés az anyag, akkor soha nem is lesz belõle csillag, hanem csak amolyan csillagközi gáz vagy esetleg barna törpe.
Ha van anyag dögivel, akkor kezdõdhet a násztánc, a forgás egymás körül, összepréselõdés, egymásnak nyomulás. A hidrogén atomok azok, amelyek ropják e táncot.
Egy idõ után, ha jó sok hidrogénatom sûrûsödött össze egy helyen, akkor a középpontban a nyomás (hõmérséklet) nõ, és beindul a H atomok nukleáris egyesülése (fúziója) héliummá (He) (Ekkor a csillag a Hertzsprung-Russel diagrammon a fõágon van, mint a mi Napunk jelenleg, és itt is marad kb. 15 milliárd évig.).
Amikor a H egy része elfogy, a csillag belseje tovább préselõdik, mert a belsõ hidrosztatikus nyomás már nem egyenlíti ki a gravitáció összehúzó hatását (a He atomok kisebb térfogatot foglalnak el, mint a H atomok), de ezzel párhuzamosan a külsõ burok felpuffad (vörös óriás).
Egy vörös óriás, amely a Leptus csillagképben többezer évvel ezelõtt felrobbant, és a legjobb úton van afelé, hogy fehér törpévé váljon. Ez a sors vár a mi Napunkra is.
Ezután, ha nincs elég anyag a vörös óriás elkezd hûlni, és sok idõ elteltével átalakul fekete törpévé..
Ha van elég anyag, akkor tovább ég a még megmaradt H, másrészt beindul a He->C magfúzió.
Ha a He is elfogy, akkor ismét a tömegtõl függõen a csillag vagy felrobban (szupernóva), vagy összeesik fehér törpévé. A szupernovarobbanás során, ha a tömeg 1,5-3 naptömegnyi, a belsõ mag összeomlása révén kialakul a neutroncsillag, a szétrobbant anyagból lesz a csillagköd, benne a szénnél nehezeb elemekkel. Ha egy másik csillag befog egy ilyen csillagködöt, megkezdõdhet a Föld-típusú bolygók kialakulása. Ha a tömeg nagyobb, mint 3 naptömeg, akkor kialakul a fekete lyuk.
Rák csillagköd, középen pulzárral.
A neutroncsillag külsõ héja tömör vas (Fe), magja összepréselõdött neutronokból áll, és teljes átmérõje 6-15 km. A neutroncsillag a szupernóva robbanáskor kapott lendület miatt pörög, és ha a mágneses tengelye szabályos idõközönként a Föld felé mutat, akkor elektromágneses pulzálást észlelünk (pulzár). Ha a neutroncsillagnak (az induló tömege elég nagy vagy) a környezetébõl tömeget sikerül befognia, akkor átalakul kvarkcsillaggá.
A neutroncsillag metszete
A fekete lyuk szintén tömeget foghat be a környezetébõl és hízik, hízik. A mi galaxisunkban, a Tejútrendszerben is van tucatnyi fekete lyuk, sõt a közepében is állítólag egy fekete lyuk leledzik. Vannak olyan galaxisok, amelyek anyaga majdnem teljes egészében fekete lyukba sûrûsödött össze, és a középpont körül forgó anyag erõs sugárzást bocsát ki (kvazárok). Van egy olyan feltevés, hogy egy idõ után a mohó fekete lyuk elrontja a gyomrát, és visszaokádja az anyagot (fehér lyuk)."