IRC... akkor még jó volt, egész délutánokat IRC-ztem át, dumáltunk a nagy semmirõl, meg arról, hogy milyen lehet a gyümölcs élete egy tál tejlevesben (kb. ilyen szintû témáink voltak).
Ismerek pár olyan párt, akik IRC-n keresztül jöttek össze, az egyik pár érdekessége, hogy ugyanabba a suliba jártak, és mindennap találkoztak a folyosón, de élõben valahogy nem tetszettek egymásnak, vagy mittudomén, a lényeg, hogy nem keresték különösebben a másik társaságát. Egészen addig, amíg - mindketten másnak adva ki magukat - el nem kezdtek beszélgetni, és rá nem jöttek, hogy sok bennük a közös.