TOUR DE FRANCE ELÕTT. A már tavaly is hiányzó Armstrong után még mindig új királyra várnak, ám nincs biztosra vehetõ örökösjelölt
Vinokourov, Klöden, Moreau, Sastre és Pereiro Sio is trónra léphet
Rendhagyó módon, a verseny történetében elsõ alkalommal, a londoni 7.9 kilométeres prológgal július hetedikén veszi kezdetét a világ legnagyobb, több mint száz esztendõs múltra visszatekintõ országúti kerékpáros eseménye, sorrendben a 94. alkalommal kiírt francia körverseny, a Tour de France. A húsz szakasz során, több mint 3500 kilométer vár a kerekesekre.
A párizsi befutó elõtt már több mint 3500 kilométer vár a mezõnyre
Angliában különben korábban kétszer is járt már a karaván, méghozzá 1974-ben és 1994-ben, de ezúttal Londonból rajtol el a mezõny a prológgal, majd azt követõen másnap az elsõ szakasszal.
Anno, 1903-ban talán még Henri Desgrande és Geo Lefevre sem gondolta, hogy a L’Auto címû francia lap felhívására elindított többnapos viadal majd’ egy évszázad múlva a világ egyik legnézettebb sporteseményévé – statisztikák szerint 200 millió letöltött weblap, 184 országban 76 csatornán történõ közvetítés, 12-15 millió nézõ az utakon – növi ki magát
A sárga trikóért folyó három hetes küzdelem nézettségében, népszerûségében felzárkózott az olimpiák, a labdarúgó világbajnokságok és a Formula-1-es események mellé.
Idén a prológot követõ húsz szakasz, köztük hat hegyi és két idõfutam, összesen 3.553,9 kilométer vár a kerekesekre. Az útvonal – a tavalyival ellentétben – az óramutató járását követi, tehát a hegyek szempontjából elõször jönnek az Alpok emelkedõi, majd a Pireneusok lankásnak aligha mondható oldalai.
Az angliai elsõ sík szakasz után hajóval szeli át a karaván a La Manche-csatornát, majd Belgiumon keresztül csatlakoznak a „Francia Körbe”.
A július 29-i párizsi célig többek közt három hegyi befutóval, 117 kilométer idõfutammal és megannyi sprintbefutóval kell megküzdenie a 21 csapat összesen 189 kerekesének. Már aki eljut odáig…
A rajtnál bizonyosan ott lesz az esélyesek közé sorolható Alexander Vinokourov, a korábbi világbajnok Tom Boonen, az idõfutammenõ David Millar.
A sprintgyõzelmek esélyeseként számon tartott norvég Thor Hushovd, a francia kedvenc Christoph Moreau, valamint a két spanyol: Carlos Sastre és Pereiro Sio.
Utóbbi 2006-ban – Landis doppingügye mellett – második lett.
Illetve tulajdonképpen gyõztesnek is érezheti magát, bár az errõl szóló hivatalos döntés a mai napig nincs kimondva...
A végleges nevezésekre azonban még várni kell. Az egy évvel ezelõtti spanyol doppingügy szálai jócskán elérték a Tourt is, amelynek következtében alaposan átírodott a rajtlista, illetve változtak az esélyek.
Bodrogi László indulása a Giro-szereplés után azért nem tûnik idén valószínûnek, mert egy olyan nagy csapat, mint a Crédit Agricole, keretének erejét ennél jobban, figyelmesebben osztja be. Persze, ettõl még számíthatnak a magyar légiósukra.
* Kezdetkor 60 indulóból 21 fejezte be a viadalt, 1908-ban 112-bõl 36, majd ’70-ben például 150-bõl 100 „ért haza”, az elmúlt években pedig már közel 190 induló közül átlagosan 150 fejezte be a háromhetes versenyt.
* A viadal kezdetben hat szakaszból állt, majd a tízes években 15 etapon írtak ki útvonalat a szervezõk, majd a húszas évek végétõl napjainkig már 20-24 szakaszon osztják ki a sárga trikót.
* A nemzeteket tekintve – elsõ öt helyezett – 36 francia, 18 belga, 10 amerikai – Landis elsõsége lenne a 11. – és 9 olasz valamint 8 spanyol gyõztese volt eddig a körversenynek.
* A sárgatrikók napi viselésének versenyében az ötszörös bajnok Merckx vezet 96 nappal, a másik ötszörös Hinault a második 78-cal, míg a hétszeres gyõztes Armstrong 74 nappal a harmadik (Indurain 60 nap, Anquetil 51 nap).