A kérdés jogos. Abszolút bizonyíték persze nincs, csak ha majd odamegyünk. (Ha tényleg kismértékben eltérõek bizonyso fizikai állandók, akkor bajban lehetnek az odamenõk)
Ám a természet (és az azt leíró tudomány) nem pusztán ismeretek kuszán egymásra dobált halmaza, hanem egy nagyon szerteágazó logikai háló részei. Minden összefügg mindennel. Egyetlen elemét nem lehet úgy megváltoztatni, hogy szinte az összes többi ne változzon meg.
Az alapvetõ fizikai állandók apró változása is hatalmas eltéréseket okozhat az összes rájuk éülõ rendszerben. Csak egy icipicit kell megváltoztatni például az alapvetõ kölcsönhatások egymáshoz viszonyított erõsségét vagy hatótávolságát, az annyira más szerkezetû világot "állítan elõ", amit észre lehetne venni. Például hogy nem épülnének fel hidrogénnél nehezebb elemek. Vagy az urábbál sokkal nehezebbek is léteznének. Vagy nem tudnának az atomok molekulákká egyesülni, vagy nagyon furcsa molekulák keletkeznének. Stb stb.
Ezzel szemen a csillagászti észlelések arra mutatnak, hogy a sok százmillió fényévre levõ világ is hasonlít valamennyirea Földre (persze minél távolabb megyünk, annál kevesebb konkrét adat lesz)
Tudjuk, hogy az égitestek ott is keringenek egymás körül, hogy van Doppler effektus, a színképek elérulják, hogy ugyanazok a kémiai elemek vannak, mint a Földön, sõt vegyületek is (ammónia, amely a rádióhullám tartományban sugároz), egy sor vegyület, az 5000 foknál hidegebb csillagokban pl. TiO vonalai, vagy a csillagközi (por?) felhõkben tudtommal 20-nál több vegyületet találtak.
Ott távol is ugyanúgy viselkedik a forró gázplazma a mágnese térben, ugyanúgy hasadnak fel a színképvonalak, stb.stb.