Olvasta valaki Asimov "A páratlan" címû novelláját? (Nekem megvolt, de valakinek kölcsönadtam, és most nincs meg)
Pont ezt a kérdést feszegeti, aki tudja, olvassa el. Az író biokémikus volt civilben, és utánajárt a kérdésnek. A páratlan szó a szénatomra utal, amelynek tényleg egyedülálló képességei vannak. A C-C kötés energiája (ami visoznyítva a szénatom kis tömegéhez, jelentõs energia/tömeg arányt jelent pl. a sziliciummal szmben)
a kettõs ill. hármas kötés, az ezekbõl adódó reakciók, vagy a C-O és C-N kötések jellemzõi következtében az ismert széntartalmú ("szerves") vegyületek száma legalább egy nagyságrenddel haladja meg az összes többi vegyületek számát.
Továbbá az oldószer, a víz. Néhány fizikai állandóját tekintve is kiemelkedõ: forráshõ, dielektromos állandó (ld. még hidrátburok), hidrogénhidak, vagy hogy 4fokon sûrûbb mint 0fokon, és megfagyva kitágul (a Föld nem így nézbe ki, ha ez nem lenne...)
Személy szerint nem tartom kizártnak, hogy létezsen más alapú élet, sõt intelligencia. De a mai tudásunk arra mutat, hogy mérhetetlen nehézségekkel lehet más elemekre alapozott bonyolult vegyületekkel ugyanazokat a funkciókat megvalósítani, mint a víz oldószerrel és szén alapú vegyületekkel.