A Budapesti Mûszaki Fõiskolára. Mint késöbb kiderült, szerencsére a székesfehérvári kihelyezett telephelyén kaptam helyet, és igy a 200-300-as létszámmal szemben, csak 80 körülien kezdjük (következõ évre meg maradunk 20-an, 30-an a bukottakkal együtt). Igy jobban tudunk kommunikálni a tanárral, meg õ is jobban és igazán együtt tud dolgozni velünk. Fõleg a labor gyakorlaton látszik ez jól. Ez nem nagyon volt Veszprémre jellemzõ, de szerintem a pesti BMF-re sem :)
A szégyennel teljesen egyetértek. Nálunk a mi pofánk ég az elsõsök szemtelensége és nemtörömdömsége láttán. Ha velünk kezdték volna, egyetlen egy ember jutott volna csak át a tárgyakon. Így most a tanárok kénytelenek párat átengedni. Hát 20-an még igy sem lesznek szerintem következõ félévben.
Mondjuk nekem is kellet egy pofon hogy igazán komolyan nekiálljak tanulni, talán most õk is megkapják ezt. Majd kiderül.
(tegyük hozzá, hogy igy átjelentkezve becsusztam a kezdõ BSC-be, így a felsösõktõl hallva pár tárgy nálam is könnyebb mint régen volt.. a baj, hogy ha magamat nem képzem itthon, hát egy diplomát lobáló semmihez értõ lesz csak belõlem. Nem ér túl sokat a tanítás. Még a régi tanárokkal igen, ott elég kemény, de az újak... Talán majd ha szakirányt választhatunk, akkor)