Az utolsó: A Voelta Alturiason kellett viselnem a hegyi trikót egy napig. Nem hangzik túl nehéznek.
Az elsõ szakaszon 1 hegyi hajrá volt, aki viszi, azé a trikó.
Természetesen a korai szökésben volt egy emberem, aki viszonylag jól bírja a hegyeket.
Sajnos volt egy sprinthajrá útközben, illetve a CPU csapatok szerint veszélyes ember a szökésben, mert a sprintig befogták a szökevényeket és lement a sprint.
Utánna újabb szökés alakult ki, ahova ezúttal egy másik, de hasonló képességû emberemet delegáltam.
6 km-el a hegyi hajrá vége elõtt a sor elejére álltam és tempot diktáltam, de csak annyira, hogy a végére ha kell, támadni is tudjak. 4 km-el a vége elõtt ketten betámadtak, de nem volt elég erejük, sima infinity relay-jel tartottam õket, majd 1,5 km-el a vége elõtt a legjobb pozicióból támadást indítottam.
Csak egy ember jött velem, de megelõzni nem tudott, így meg volt a hõn áhított hegyi trikó.
A második szakaszon is csak egy hegyi hajrá volt, ugyanannyi pontért, így, holtverseny, de jobb finish pozició miatt 2 napig viselhette emberem a hegyi trikót.
Szponzori feladat teljesítve! Yeah!
Jelenleg csapatom 4. a kontinentális touron, cirka 300 ponttal lemaradva a feljutó helytõl.
A csapatomat még a szezon elején 3 részre osztottam, és Garzelli vezetésével augusztusra, Sacci vezetésével szeptemberre, míg Sutherland vezetésével októberre idõzítettem a csúcsformájukat.
Talán nem lehetetlen annyi pontot gyûjteni, hogy meglehessen a feljutás, ami azért nagy bravúr lenne.