Mondjuk a képhez hozzá tartozik, nekem nem volt veszteni valóm, sokmindent megengedtem magamnak amit talán egy tanár nem mert volna megtenni nehogy elveszitse az állását. Egyszer egy mûvházban voltunk, mire éktelen okádáshangokat hallok a mosdóból. Megyek be, egyik gyerekünk azzal szórakozik a csapnál hogy vizet iszik aztán - mintha rókázna - visszaköpi a csapba az egészet. Kétszer szólok neki hogy nem kéne, csak rámnéz meg a haverjaira, röhög egyet csinálja tovább. Harmadszorra, éppen amikor venné a következõ adag vizet, nyakánál fogva benyomom a csap alá, csutkára nyitom a csapot és ott tartom egy kicsit. Röhögés abbamard, gyerek fújtatva rámnéz, maj mint rambó sziszegi "Ezért kirúgatom...". Reakció: "Gyerünk, csináld csak, azt hiszed nekem élmény itt lenni veletek? Legalább átkerülök valami frankó kis irodába, nem kell veletek szenvednem". Azt a meglepõdést látni kellett volna a gyerek arcán.... nem is szólt senkinek az ügyrõl...