Nem értem pontosan, hogy miről folyik a vita. (Xelag személyeskedését és lekezelő stílusát nem méltatom.)
Mert hogy olcsó / gagyi eszközökkel is lehet bombaslágert kreálni, az igaz is, meg nem is.
Egy zseni fantasztikus zenei mutatványokat tud végrehajtani fakockákkal, de egyrészt az úgy, még nem megjelenésképes, másrészt a zseniknek kell egy pártoló környezet, ami nyomorban nincs meg. Harmadrészt pedig a befutott zenészek nagyon nagy többsége csilliós vasakon mozgatja át produktumát - ez tény.
És hogy mi az adott igény, nagymértékben stílusfüggő is.
Konkrétumokat említve - gondolom itt elektronikus tánczenéről van szó - a nevesebb előadók lehallgató rendszere többnyire és sajnos, többmillió forintos tétel. Aki szoftverekkel tolja, annak a számítógépe és a szoftverek is több millió forintot kóstálnak, de jóval gyakoribb a külső hardveres támogatás, illetve a "vas" nagymértékű használata, amire a szoftver rásegít pl. dalszerkesztőként vagy MIDI-vezérlőként.
Persze végtelen sok felállás létezik és van olyan is, hogy világhíres dalszerző csak szoftvert használ bizonyos számhoz egyfajta kihívásként, de nem ez a jellemző - egyelőre, mert a szoftverek évről-évre fejlődnek.
Keverő stúdiókban már elég elterjedt a szoftver vagy a digitpult, de mindenképpen a vasak tengere közt. A legjobb, illetve a drágább stúdiókban még mindig van ház árú analóg pult, amire a nagyok esküsznek is.
Az utómunka stúdiókba is beférkőzött a szoftver az ára és a gyors használhatósága miatt, de magasabb színvonalon még egyértelmű a vasak minőségi előnye.
Szerintem a legújabb zenék általában véve minden műfajban rosszabbak, mint a régebbiek. :-)
Az egész kultúrát illetően van egyfajta minőségi alászállás, de ez kicsit off...