Dehogy van kiadva. Kár, hogy csak a rosszat látod a dologban. Nem most probléma, (bár mintha a görögöknél anno gond lett volna abból, hogy csak a fiúgyermek az igazán jó, mert abból lehet katona), mert akkor a háborúk idején mekkora gond lett volna, hogy millió számra halnak meg a férfiak, de vegyük már a jó oldalát is a dolognak. Ha egyszer anyai/apai ágon örökölhet valami betegséget egy kisfiú, akkor hadd ne kelljen már a sorsra bíznom, hogy beteg utódom lesz-e. Mert ha megfogan, és teszem azt, fiú, és még beteg is, akkor élje le az egész életét úgy, hogy beteg? És nem önzésbõl mondom, mondhatnám önzésbõl is...viszont a gyermek milyen kínokat fog átélni, ha egyszer tudatosul benne, hogy az õ betegsége miatt áldoz fel mindent mindenki a környezetében.
Hát lehet, hogy jól látod azt a dolgot, hogy egyes emberek szeretnek uralkodni, de az nem igaz, minden ember ilyen. Vannak erõsebb karakterek, és vannak kevésbé erõsek. Ha két erõsebb találkozik, ott konfliktus lesz. De attól még, hogy meg szeretné választani valaki a második/harmadik/negyedik/ötödik/sokadik (vagy akinél "az orvosi vizsgálatok genetikailag öröklõdõ, nemhez kötött betegséget mutatnak ki", de elsõ) gyermekének a nemét, még nem azt jelenti, hogy türannoszként viselkedik otthon a gyermekével, vagy bárhol máshol. Itt nincs összefüggés.
Nagyon sokan tartanak macskát. És ugye nem tudnak nekik parancsolni. Sokan csinálnak olyan dolgot, ahol nem õk parancsolnak. De attól még szeretik. A párkapcsolatokban sem lehet (jó esetben) parancsolni a másiknak. Akkor miért vannak mégis együtt? Mert nem ez a lényeg. A szülõk szeretnek parancsolni a gyermekeiknek. De nem mindig azért, hogy a saját képükre formálják a gyermeket. Hanem gyakran azért, hogy NE olyan legyen, mint õ. Persze, hagyni kell valamekkora mozgásteret, hogy érvényesülhessen, szárba szökhessen a gyermek önbizalma, de bizonyos dolgokban szerintem nem árt a szigor a gyermeknevelésben. És most ne jöjjön senki azzal, hogy nincs is gyerekem, honnan tudhatom. Ezt elsõ kézbõl hallottam, olyan családapáktól, családanyáktól, akiknek 3-15 éves gyermekeik vannak. Engem pl lehurrogtak, mikor azt mondtam, hogy nem szabad verni a kisgyereket, még akkor sem, ha nagyon rossz.
Viszont ha a tudomány állása szerint van rá lehetõség, akkor nem kéne parancsba adni, hogy márpedig ne határozhassák meg az ikszedik születendõ gyermek nemét. Mert ez is pontosan az, ami ellen most felszólaltál. Uralkodás, parancsolás. Nem?