emlékeim szerint kutyát sem nagyon szoktak mutatni hogyan nyírnak ki direktben (ez utóbbin, a direktben van a hangsúly), pláne nem csecsemõt, gyereket. mainstreambe meg fõleg nem. mert ugye korhatárjelölés = bevételcsökkenés.
és példákat, kérem tisztelettel, példákat. addig csak lógsz a levegõben. mert az amerikai túlérzékenységre bizony nem keveset találni (meg a sok csillagos sávos lobogóra, fene nagy öntudattal, aztán meg a nemzet (piha) nehogy valami olyanba fusson, ami szent és sérthetetlen valami hallgatólagos megegyezés alapján és mély sebeket szakítana fel). az érzékenyság álarca mögé bújó elhallgatás ilyen jellegû politikájára én nem nagyon találok példát sem európai szinten, sem világviszonylatban (kivéve persze a diktatúráknál), maximum blaszfémiáért, a vallásos emberek érzékenységének megsértéséért. az angol humornál ez meg semennyire nem is mûködne. bár most nem is a humorról beszélünk.
persze fel lehet még hozni pluszban az örményországból beszabadult system of a down beszólunk a társadalomnak arc poetikáját, a manson féle ostorozó giccsparádét, vagy a rage against féle álkommunizmust, illetve néhány komikus megmondóemberkedését, de azért ez már nem ugyanaz a kategória.
amerika egy prûd, vaskalapos és képmutató országgá válik, (túlzó vélemények szerint egy idiotizmusba süllyedõ rendõrállammá, én magam nem osztom ezt). de felõlem védheted körömszakadtig minden fórumon az amerikai értékeket, meg a többnyire egyhelyben toporgó filmgyártásukat (sorozatok nem ér, mert kevés sorozatot nézek, és azt is max SF, vagy afelé közelítõ szinten), attól én még csendben hányom egyet a klotyóban, ha erre terelõdik a szó.