Eredetileg a huszárok a 16 században ilyen középnehéz, félvértes, lándzsás lovasság voltak. Báthory István amikor lengyel király lett "divatba hozta" õket és a jellegzetes magyar-török viseletet, felszerelést a lengyel udvarban - a legtöbb lengyel név a felszerelési tárgyaikra magyar eredetû (karvas, szablya stb.). A szárnyakat leszámítva egy az egyben ugyanolyan megjelenésûek követik mint a magyar huszárok a 16-ik században.
Késõbb itthon és nyugaton egyre könnyebb lovasság lett belõlük, mert a tûzfegyverek elavulttá tették a páncélt, a lengyeleknél viszont megmaradtak, hiszen elsõsorban a törökök és tatár lovasok ellen hadakoztak, kvázi õk voltak a - lengyeleknél legendásnak számító - nehézlovasság, ami abba a háborúba jól beleillett.
Szóval a lengyel szárnyas huszár tkp. megmaradt eredeti formában, míg másutt tovább fejlõdött a huszárság.