"viszont én kialakítottam egy kemény megközelíthetetlen álarcot! egyes haverok azt mondták (lányok) is, hogy úgy nézek ki mint aki ölni készül, s nem is mertek hozzám szólni mikor nem ismertek ugyahogy! :-) de ki jobban ismer az tudja hogy kenyérre lehet kenni! :-) "
Pont errõl beszélgettem ma egy Hölggyel. Errõl is. Van egy kifelé irányuló arcunk, amit felveszünk ha munkahelyen, vagy egyáltalán a kinti életben tevékenykedünk, megyünk. És van egy másik arcunk, amit otthon mutatunk a párunk felé.
Ez a kettõ teljesen eltérõl. A külsõ, kinti az hidegebb, páncélozottabb, míg a belsõ kedves, bújós, szeretnivágyó, szeretõ.