másodszor! nem a gyengék megverésén volt a hangsúly! sõtt mi s én is kiálltunk mindig mellettük! sõtt ez is volt sokszor a baj!
itt kettõ nagyjából egyenlõ erõben lévõ banda volt! ha olvastad volna mit írtam, akkor tudnád!
harmadszor! már nincsenek meg ezek a bandák! már feloszlottak! de ma is emlegetnek minket!
negyedszer meg nem mindig a "senkik" kerekednek felül s pont a félelem miatt!
s ötödször! s ez csak egyéni tapasztalat, azaz a saját életemrõl beszélve! mivel ezek a bandaharcok megerõsítették mind a testem s mind a lelkem sokkal nehezebben tudnak eltaposni, megtiporni! s ennek köszönhetem, hogy most fõnök vagyok! mert volt egy "senki" ki jelölt volt rajtam kívül, csak nem bírta az egészséges harcot a pozícióért!