érdekes amit leírtál tán evvel kellett volna kezdened, mert így már más a véleményem rólad...érdekes az is h beleszerettél a 10 évvel idõsebb orvosodba!? és tulajdonképpen téged a "szerelem" indított meg abban, hogy normalizálódj (úgy ahogy elvileg kellene élni?)...
Nem semmi életszemléletet iszonyú nehéz váltani valami extra erõt kellettél hogy kapjál, kicsit hihetetlen h szülõi támogatás nélkül elértél egy csomo mindent...Szerintem azt is jól tetted, hogy bár nem tudom, hogy te azért inkább a tudással foglalkoztál a szórakozás helyett ebben egyetértek...a tánc az mellékes aki akarja vagy érdekli annak ajánlatos (hobbi max). Itt igazából mindennek az elkezdése a nehéz:S itt a gond nálam is...Rengeteg a félelmem és 19 évet nehéz lenne behozni és tudod megváltozni azért nem tudok mert rájöttem iszonyúan makacs vagyok (örököltem) szval makacs és konzervatív annyira ragaszkodom a dolgokhoz hogy ezt nem lehet kiölni belõlem, ezért tartok te és Nessi szt is "alap" szinten holott nem vagyok egy buta ember...Nálam az van h életem során mindig helyettem döntöttek ettõl függetlenül érzem magamban az önállóságot, csak hogy mondjam ez is nálam egy elképzelés túl hálás vagyok az édesanyámnak hogy valaha otthagyjam õt...Nem vagyok érzelmi típus és valahogy a szerelmi dolgokat sem érzem mivel a lelkem besziklásodott. Ezeket nem is tudom hogy lehetne megváltoztatni, megpróbálhatom (számtalan módszert ajánlottál) de tudod most úgy vagyok vele hogy költözünk új élet kezdõdik és jobb a kedvem kicsivel azért:) ennyit errõl
Visszatérve rád mégiscsak te csináltál jol mindent...és te meg is valósítottad amiket elképzeltél. majd írok ha eszembe jut vmi