Ez is az a témakör, aminek az elmúlt években szintén alaposan utána kellett járnom, mert az ami szüleimtõl, társadalomból és filmekbõl rám ragadt eleinte, nem látszott úgy mûködni, ahogy annak kellett volna, és sosem a kívánt eredményt hozta.
A szeretet is egy olyan dolog, amit személyesen elfogulatlanul ki kell vizsgálni, körbe kell járni, és a hozzá tapadt sallangot le kell róla fejteni. Ha nem foglakozol vele, nem mûveled magad benne, abban is analfabéta leszel. Mint felnõttségben.
A szeretet ott kezdõdik pl, hogy tiszteletben tartom a másik ember életét és sorsát, nem pofázok, nem csinálok bele, csak akkor szólók hozzá, ha õ kérdez, és akkor is csak az adott kérdésre válaszolok. A szeretet szellemében élt élethez mutathatok saját gyakorlati példát, és a másik ebbõl tanulhat a legtöbbet.
Ha nem ezt teszem akkor diktatúrát gyakorlok, és nem szeretet. A szeretet pedig nem diktatórikus.
Emlékszem még a dj-s idõkbõl, mikor hatalmas szeretettel és jószándékkal elfoglaltam a dj pultot, és elkezdtem azokat a zenéket játszani amiket én szerettem, és jónak véltem... és amirõl úgy gondoltam, hogy ezt kell szeretni. Kiürítettem a táncparkettet... szeretetbõl...
Mi volt a szeretet máz mögött?: önzõség, figyelmetlenség, tapintatlanság, erõszak.
Informatika és tudomány
