Nem feltétlenül szopta be, csak ez a fiú-lány barátság igen furcsa dolog... mint ahogy cucma is mondta (#6282) az egyik fél egy idõ után többet szeretne, ez az én esetemben is igy van.
Ismerek egy csajt lassan 2 éve (gimi eleje óta az osztálytársam) Nekem igazából õ egybõl megtetszett, de valahogy nem nyomultam rá (én se tudom már miért de most már nemszámit) és ugy nem érdekelt annyira nem is voltam vele olyan jóban, köszöntem neki õ is nekem kb ennyi volt. Aztán 2007-rõl 2008-ra szilveszter volt, engem hivtak valami házibuliba de nemvolt kedvem elmenni aztán fogom magam és felmegyek MSN-re, látom fenn van ez a csaj :O meglepõdtem, ráirtam és mondta beteg és nem ment sehova.. Lényeg este 9-tõl hajnali 5-ig beszéltem vele, akkor ismertem meg igazán, de utána se voltunk olyan hûde-hajde jóban, de akkor már beszélgettem vele, meg onnantól mindig dumáltam vele MSN-en és ahogy telt az idõ egyre jobban megismertük és megszerettük egymást mint 2 barát. :) És tényleg nagyon jóban lettünk aztán jött a nyár , jött a 10. osztály és kb. az egyik legjobb barátom lett, mindent megbeszéltem vele. Aztán 10. év eleji táborban jött nekem egy érzés nem tudom honnan, de õ kell nekem (mondjuk nekem mindig is tetszett õ külsõre meg aaranyosnak is találtam) Nem mondtam el neki rögtön hátha ez csak egy hirtelen fellángolás, aztán sokat gondolkodtam rajta hogy egy ilyen jó baráttal biztos kellene-e járni? Aztán valakitõl megtudtam hogy õ akartam velem 9. év végén járni, és ez is betett egy kicsit (ha akkor igen akkor most miért ne...) Aztán igy asszem október fele meg is beszéltem vele ezt a dolgot elmondtam mit érzek stb... mondta hogy csak mint barát úgy nagyon szeretet de másképp nem tudna, és abban maradtunk amig ezt érzem ne beszélgessünk, természetesen ez neki is rossz volt meg nekem is, és másfél hónapig nem is beszélgettünk 1 szót se... Én próbáltam elfelejteni, de nem ment... és mondtam neki hogy jó akkor próbáljunk meg ujra barátok lenni! Aztán egy kis idõ után megbarátkoztam azzal hogy õ csak barát, de csak nem tudtam elfelejteni. Próbálkoztam más csajokkal, de senki se kellet nekem... mindenkibe õt kerestem vagy én nem tudom :D.
Aztán jött a nyár, és megbeszéltünk hogy lemegyünk sátorozni az Ipoly 3 éjszakát, le is mentünk jött az osztály, és úgy volt hogy ennek a csajnak én megigértem hogy vigyázni fogok rá. Õ késõbb jött le mint mi, én addig egyik haverommal visszamentem a boltba kenyeret, husit , piát vettünk mindent :). Mire visszaértünk a táborba ez a csaj már részeg volt ... :D és folyamatosan azt hajtogatta hogy "nem vigyázott rám" kérdezik ki ki? Mondta "õ", 1x hallottam meg egybõl leesett, és kicsit felbasztam az agyam. Aztán egyik osztálytársam elkezdte ápolgatni és nagyon féltékeny lettem, de aztán még ez az osztálytársam is odajött hozzám és mondta hogy menj oda hozzá, figyelj rá nagyon szeret téged, mondom jól van... (leszartam :D) aztán úgy 10-15 perc múlva odajött egy másik osztálytársam és kb. odatoloncolt ehhez a csajhoz, bementem hozzá a sátorba mondtam hogy itt vagyok, megfogtam a kezét, de nem nagyon tudta mi van (pia.. :D) aztán mondtam menjünk ki a szabad levegõre (és tényleg jó szándékból mondtam) elmentünk kicsit hátrébb a többiektõl és mind1 már hogyan ott 1x megcsókoltam, igaz hogy kicsit ivott, de már akkor kijózanodott valamilyen szinten, aztán még egyszer hátra mentünk kérte meséljem el miket csinált, meg hogy hogy jutottunk oda hogy smárolunk. Elmeséltem mondta ettõl még tudunk bárátok maradni, mondom tudom ( :( ) megjegyezte még mellé hogy jól smárolok mondtam te is aztán megint smároltunk, majd másnap is. 3. napon már együtt is aludtunk, sõt 2. éjszaka is csak arra sajnos nem emlékszem hogy kerültünk egy sátorba meg hogy lett-e volna akármi is :O :D majd utána megbeszéltünk hogy maradunk barátok, majd ami a lényeg Június végén volt egy parti mind a ketten ott voltunk, és ott is együtt aludtunk ( ez most nagyon felszines volt, de ez volt a lényeg ezen a bulin) és én kérdeztem miért van az hogy mindig igy végzõdik ha akárhol együtt lehetünk este? :D Mondta ha most összejövünk pár hónap múlva úgyis szakitanánk, és utána nem lennénk ilyen jó barátok. Mondtam ha igy állsz hozzá az már alapból nem jó... és utána õ elment 2 hétre cserkésztáborba és pont akkor jött haza mikor mi jöttünk nyaralni, de 1 nappal elszámoltam magam! és mi Péntek este indultunk el és õ péntek délután jött haza :) Mondtam neki hogy találkozzunk, de mondta hogy õ fáradt meg igy megy úgy, végül is megértem mert cserkésztáborba volt. Kicsit ideges lettem hogy nem tudunk találkozni, de fogtam magam felültem a biciklire sutty elmentem a házuk elé, felhivtam telefonon, "szia, mit gondolsz hol vagyok?" mondta nem tudja... mondom neki "Na de mégis, csak tippelj" :D és utána kérdezte hogy a házunk elõtt mondom meglehet :) Aztán elmentem vele beszélgetni elmondtam neki õszintén mit érzek, és most abban van hogy ez nekem most csak egy hirtelen fellángolás (pedig tudom hogy nem az :)) )és hogy nem tudja ...
Most fogok majd pénteken hazamenni és sokat gondolkodom rajta hogy mit csináljak, hogy gyõzzem meg arról hogy igenis szeretem! :)
Ha már igy leirtam, és van aki elolvassa, akkor 1-2 tanácsot is elfogadok, sosem árt :)
ui: Bocsánat nem volt hosszú i betû ezen a laptopon XD