"hogy tartja fönn a gépet egy helyben, s nyer közben energiát a szélbõl egyszerre."
Ez olyan mint a motoros papirsarkany. Felszallashoz aramot kap, majd ha mar eleg magasan van, akkor a szel tartja fent mint a papirsarkanyt. (csak ez forgoszarnyas mint az autogirok) Ha mar fent van, akkor a szelenergia egy reszet visszaalakitjak aramma. Ha a szerkezetre leadott szelenergia 100%-at felhasznalnak aramfejlesztesre akkor leesne. Igy mukodik az utasgepeken talalhato veszhelyzeti aramfejleszto propeller is. Nem azert marad fent mert a gep mozog, hanem mert a szel mozog hozza kepest. (lasd spec relativitaselmelet) Ha elall a szel, akkor a helyzeti energiajat visszaalakitja mozgasi energiava es lassan leszall. Az energiafelhasznalas hatekonysagat fokent az adja meg, hogy milyen szogben all a talajhoz kepest. Talajjal parhuzamosan nem termel aramot, viszont talajra merolegesen nem marad fent. (lasd: papirsarkany)
Az igazi gond inkabb az, hogy egy szeleromutelepnel hogyan oldjak meg hogy ne utkozzenek egymasnak. (mondjuk azon kivul, hogy ketszer olyan messze rakjak oket mint amilyen hosszu a kabel) Az aram pedig lejohet a tartokabelen is, felteve, hogy aramot vezeto anyagbol csinaljak kulso szigetelessel. Kabel nelkul amugy sem mukodik, mert az tart ellen a szelnek, tehat a kinyert energianak megfelelo huzoero lep fel rajta. (mint egy szelturbina tornyan vagy a papirsarkany kabelen)
Ha a kinyert arammal szenet vonunk ki a legkori szendioxidbol, akkor a folyamat pont a globalis felmelegedes ellentettje lenne. (ugyanis a szen elegetesekor keletkezo plusz legkori energiat hasznalnank a szen visszajuttatasra szilard allapotba, bar az erdotelepites olcsobb)