A félreértések egyik forrása pont az a kijelentés, hogy a fénysebesség (c)állandó. Ugyanis sebességet csak két egymáshoz képest mozgó pont között mérhetsz. Ezen két pont sebességének arányát pedig csak egy harmadik pontból tudod értelmezni. Tehát ez a kijelentés már önmagában feltételezi külsõ megfigyelõ(k) létezését (éter, koordinátarendszer). Ekkor lehet azt mondani, hogy valaminek a sebessége mondjuk 0,5c
Csillagközi méretekben viszont már nem találsz viszonyítási alapot.
Íme az én teljesen általánosított relativitás elméletem:
Feltételezzük, hogy a koordinátarendszer (éter) végtelen kiterjedésû.
Az origóból elindul egy ûrhajó egyenesen. Bizonyos idõ után eléri a 0,5c sebességet. Ekkor az órák az ûrhajón ugyebár lassabban járnak mint az origóban álló pontban levõk. Majd egyszer csak, mikor már mindenki elfelejtette, hogy honnan is indultak és mekkora sebességgel mennek, kilõnek egy fényórát egymással ellentétes irányban, mondjuk pont a haladási iránnyal párhuzamosan 0,1c sebességgel. Ekkor a "visszafelé lõtt" óra vajon lassabban vagy gyorsabban fog járni az ûrhajón lévõnél?
Ha mindkét irányban lassulni fog, abból az következik, hogy az éter/koordinátarendszer véges kiterjedésû a fénysebesség állandóságára nézve. Vagyis a fénysebesség újradefiniálódik elegendõen nagy távolságok megtétele után. (Most már ez a valószínûbb)
Ha az egyik irányban lassul, a másikban gyorsul, mikor visszafordulnak ellentétesen kell viselkedniük, vagyis visszaérkezéskor azonos idõt kell mutatniuk az ûrhajón lévõvel.
Nos melyik a valószínûbb? Esetleg egy harmadik verzió?