Olyan emberrel vitatkozzak a költészetrõl aki nem tud olvasni? Körülbelül most úgy látom ez a helyzet.
Najó kezdjük:
Atom: kémiai úton tovább nem bontható RÉSZECSKE.
Részecske: gyújtõfogalom, ebbe beletartoznak például: atom, molekula, proton, elektron, neutron, az ennél kissebbbek is.
Rész+kicsinyítõ képzõ, láthatod. Ez a szó azt hivatott kifejezni hogy valami nagyon pici, de azért kellett létrehozni, mert kell egy gyüjtõfogalom. Körülbelül azért amiért megalkották az emlõsök, ízeltlábúak és egyebek kedvéért az "állatok" gyûjtõfogalmat.
Az atom kémiai úton tovább nem bontható, de fizikai úton igen. Különbözõ kísérletekkel bizonyítható, hogy
Az atom kívülrõl elektromosan semleges részecske. Ezt jelenti hogy a benne lévõ POZITÍV és NEGATÍV töltést hordozó részecskék (protonok és elektronok) SZÁMA MEGEGYEZIK.
Ha nem veszed a fáratságot, hogy a linkre rákattints, akkor elmondom:
Az atom áll atommagból, és elektronhéj(ak)ból (elektronfelhõbõl, stb... ez kémiatanár függõ, ki-hogy hívja).
Kezdem az elektonhéj boncolgatásával.
Az elektronok azok a kis bizbaszok, amiket ilyen ábrácskákon látsz az atommagok körül keringeni. Ezek többek között azért felelõsek, hogy meghatározzák MINDEN ELEM kémiai reakcióit.
Az elektronhéj az a térrész, ahol az elektronok az atommag körül 90%-os valószínûséggel elõfordulnak.
Létezik többféle elektronhéj. Ezek azért léteznek, hogy az elektronok el tudjanak férni egymás mellett. Egy elemnek annyi elektronhéja van, ahányadik PERIÓDUSBAN szerepel a PERIÓDUSOS RENDSZERBEN.
Az elektron EGYSÉGNYI NEGATÍV töltéssel rendelkezik.
Ebbõl legyen ennyi elég.
Most jöjjön az atommag.
Az atommag az a gumó, ami körül a rajzokon, ábrákon keringenek azok a kis szmötyik.
Ez áll protonokból és neutronokból.
A Protonok POZITÍV TÖLTÉSÛ részecskék. Mivel az atom egy semleges részecske(dolog), ezért a protonszámnak, és az elektronszámnak MEG KELL EGYEZNIE hogy normális, periódusos rendszerben szereplõ elemrõl beszélhessünk.
A protonok száma határozza meg az ANYAG MINÕSÉGÉT.
(például: A vas protonszáma 26, a réz protonszáma 29)
mondok még élesebb példát fizikai tulajdonságra.
Arany protonszáma 79, a higanyé 80... egy protonszám eltérés van köztük... remélem nem kell bemutatnom õket, egy nemesfém, és egy folyékony fém, más halmazállapot szobahõmérsékleten, más szín, stb...)
Mondtam a protonok Pozitív töltésûek. Ha csak azok lennének az atommagban, akkor szétszálna, és nem tudna megmaradni egyben. Éppen ezért vannak az atommagban NEUTRONOK, amik teljsen semleges molekulák, csak azért vannak, hogy növeljék a protonok között a távolságot, vagyishogy ne essen szét az atommag, hogy stabilizálja az atommagot.
Errõl ennyit.
"A miért mozog állandóan?" címü kérdésedet #300-hozzászólásomban taglaltam. Nem írom le mégegyszer, mert így is elég hosszú lett ez a hozzászólásom is.
"A bigyók amik körülötte vannak" NEM mászkálnak el. Ezek az elektronok, és az atommag körül keringenek.
Arra a kérdésedre meg hogy: "hogyhogy nem mozdulnak el egyszerre egy irányba? hogyhogy néha mégis?"
ezt a gyakorlati példát mutatom.
Nézel fölülrõl egy általánosan forgalmas, nagy teret (például Blaha Lujza tér Budapesten).
Látsz sok embert, nagyon sok helyrõl, de MÉGTÖBB irányba mennek. Egyáltalán nem mozdulnak ugyanarra.
Ugyanez jellemzõ minden elemi részecskére.
Najó, most mégegyszer olvasd végig megint ezt a hozzászólást, és csak utána kérdezz.