Na akkor. Nem olvastam végig, belekezdtem csak, de hányok tõle, már bocs. Ez a halálba túltolt idegen szavak tengere ez egyetlen dologra jó: az olvasó félrevezetésére. Tipikus kamukázós taktika. Nyugodtan lefordíthatta volna úgy, hogy kihagyja az idegen nyelvû kifejezéseket. Ez semmi más, csak porhintés, hogy elterelje a figyelmet a lényegrõl, meg hogy hihetõbbnek látsszon.
Azt írja:
" az idõk során tekintélyes méretû szanszkrit, tibeti, kínai nyelvû kommentár-irodalom nõtt, ami önmagában is az iskola népszerûségét mutatja."
Nos egyrészt igen, a népszerûségét mutatja. Másrészt azt is mutatja, hogy önállóan _értelmezhetetlen_, illetve hogy annyira homályos, hogy azt hozol ki belõle, _amit akarsz_. Nostradamus egy frissebb példa ugyanerre...
Én innentõl kezdve képtelen vagyok komolyan venni. Nemhogy a világ nagy dolgait nem fedi fel, hanem éppen hogy _semmit nem mond_. Egy olyan szöveg, aminek az értelme attól függ, _ki_ olvassa, egyszerûen _nem jelent semmit_. Csak karakterek, szavak halmaza.
Az egész abból indul ki, hogy ez a Buddha gyerek "megvilágosodott", tehát biztosan okosakat mondott, aztán megy a fingreszelés ezerrel az értelmezések során.
Konkrétan a mozgásról:
"Nagarjunának nincs kiinduló tétele."
Csak arról az egy bekezdésrõl beszéltem...
" 1.
Elõször is nincs mozgás a megjárt úton.
S nincs mozgás a meg-nem-járt úton sem ."
Ez ugye az eredeti. Hát bizony ennek konkrétan nulla értelme van.
És a fingreszelés:
"Ennek megfelelõen, ha létezik valamilyen mozgás, akkor annak vagy a már megjárt úton, vagy a még meg-nem-járt úton kell lennie."
Na erre mondtam, hogy kinyilatkoztatott alaptétel.
1. Mit ért "út"-on? Az út definíciója nélkül ennek sincs semmi értelme. Õ _szerintem_ életútra, tapasztalatra, vagy valami ilyesmire gondol. Te, mint 21. századi ember, a fizikai értelemben vett útra gondoltál. Ezzel elég rendesen alátámasztottad azt az elképzelésem, hogy a szövegnek semmi értelme, az értelmezés kizárólag az olvasótól függ.
"Elõször is a már megjárt úton nincs mozgás, mert a mozgás-cselekvés ('gro-ba'i bya-ba, gami-kriyá) már befejezõdött A még meg-nem-járt úton sincs mozgás, mert a mozgás-cselekvés még nem kezdõdött el."
Na ez igaz, de ebbõl nem következik, hogy nem létezik mozgás. (Mit ért "mozgás" alatt? Hm?)
"A megjárt és a meg-nem-járt úttól elkülönítve
Az éppen járva-levõ út nem ismerhetõ meg."
Kinyilatkoztatás. DE, MEGISMERHETÕ. Azt' akkor most mi van? Tudod cáfolni? Azon felül, hogy "Buddha ezt mondta és kész"? Nem tudjuk mi az, hogy "út", nem tudjuk, mi az, hogy "az út megismerése". Innentõl kezdve mirõl is beszélünk?
Értelmezését már inkább nem is erõltetem, fut ezen két kört, leírja még egyszer, hogy nem megismerhetõ, azt' szevasz. Most ezt higgyem el, puszira, érvek nélkül?
Ehh, komolyan lefáraszt. Gyakorlatilag minden egyes mondatába bele tudnék kötni egy "most mire föl mondod ezt?" kérdéssel.
Nekem az nagyon furcsa, hogy te, mint értelmes ember, mit látsz ebben? Ennek az egésznek komolyan semmi értelme. Lehet rajta tökölõdni, hogy ezt most mégis mi a pöcsre értette, de úgy egészében egy nagy büdös semmi az egész, kiegészítve a további nagy büdös semmivel.