"A kisautós modell is jó, a puskagolyós is, csak mindkettõt helyesen kell értelmezni."
Nem, maga a hatás nem lép fel a kisautónál.
Az inga valóban jó példa, és ott sincs kapcsolat(erõhatás nem lép fel) az inga, és az alatta elforduló Föld közt. Tehát az inga is szép példa arra, hogy a kiskocsis modelled miért nem jó.
"Ugyanis, ha a forgó felszín nincs kapcsolatban az egyenes vonalú mozgást végzõ testtel, akkor tisztán erõhatás mentes, relatív elmozdulás van, és NINCS azaz nem ébred Coriolis erõ."
Inerciarendszerbõl szemlélve a dolgot. Igen, a Coriolis-erõ a relatív elmozdulást magyarázó fiktív erõ, ami inerciarendszerbõl nézve nem létezik. Hajrá, közeledsz hozzá, hogy megértsd!
Ha azonban a megfigyelõ is a puskával együtt forog, akkor ahhoz, hogy a golyó pályáját leírjuk _fel_kell_vennünk_egy_fiktív_erõt_, hogy Newton elsõ törvénye ne sérüljön. Mert a megfigyelt mozgás nem egyenes vonalú. Tehát erõnek kell lennie. És mindez csak azért _látszik_ így, mert a megfigyelõ gyorsuló vonatkoztatási rendszerben van.
"Amikor viszont kapcsolatban áll a két mozgást végzõ akkor ébred a kisautónál leírt érintõ irányú Coriolis erõ."
Nem az nem Coriolis erõ, hanem simán súrlódás útján átadott, sima, hétköznapi erõhatás, ami a kisautót körmozgásra kényszeríti. Mivel adsz neki egy v=konstans sugárirányú kezdõsebességet, ezért nem körpályát ír le (inerciarendszerbõl szemlélve), hanem arkhimédeszi spirált.
"Valamint akkor tartható meg az egyenes vonalú mozgás, ha a Coriolis erõvel egyenlõ nagyságú, de (a forgással) ellentétes irányú (érintõ irányú) ellenerõvel hatunk a testre."
Amit Coriolis erõnek nevezel, az a súrlódás. El is koptatná a kisautód kerekeit, ha megakadályozod, hogy a koronggal együtt forogjon.
"Azaz tévesen állítottad, hogy a Coriolis erõ nem létezõ."
Még mindig hibás a kiindulásod, így a következtetéseid is.
"Mert csak akkor nem létezõ, amikor csak relatív elmozdulás van, erõhatás nélkül, mert ekkor valóban nincs Coriolis erõ."
Errõl beszélek, hogy a Coriolis erõ megjelenése vagy nem megjelenése a megfigyelõ helyzetétõl függ, hogy inerciarendszerbõl szemléli a dolgot, vagy a rendszerrel együtt forog. A Coriolis-hatás bizony kizárólag a forgó felszín és a nem a felszínnel együtt forgó test relatív elmozdulása.
"Vagyis olyan esettel próbáltad igazolni a Coriolis erõ nemlétezését amikor egyébként sem jelenik meg."
1. esetben megjelenik, pedig ott sincs kapcsolat a Föld és a golyó közt, mégis úgy látjuk, hogy kanyarodik.