"Az elsõ törvénybõl következik." - Az elsõ törvénybõl nem következik.
"Van egy golyó, amire F nagyságú erõ hat. Ha inerciarendszerben nézed, akkor igaz a törvény, " -- Ez sem igaz..
Legyen a golyó egy erõvel egy asztalhoz szorítva, és inercia rendszerbõl (egy messzi ûrhajóról) nézve nem érzékelhetõ az erõhatás.
A golyónra rakéta hajtómûvet teszünk és újabb erõvel hatunk rá..
De az ûrhajó inerciarendszerében ez sem erõ.. Bár látja az elmozdulást a megfigyelõ, de rendszerében nincs az elmozduláshoz tartozó erõhatás.
"áll az asztal, a golyóra erõ hat, és a golyó az erõ irányába gyorsul."
Az asztalon áll a golyó, miért gyorsulna?
" Na most csavarunk egyet a dolgon, a golyóhoz vesszük fel a vonatkoztatási rendszert:
Ekkor azt látjuk, hogy van egy erõnk, ami nem okoz gyorsulást a testen,amire hat. "
Téves. A golyó rendszerében a külsõ erõ nem látható. Ellenben a külsõ erõ okozta gyorsulás, tehetetlenségi erõket, "nehézségi erõt" hoz létre, amely egymáshoz közelebbre összenyomja a golyó atomjait.
Azaz csak az atomok között ébredõ belsõ erõt érzékeli a golyó rendszerében lévõ megfigyelõ.
" Azért nem, mert a rendszerünk a golyóhoz van kötve, a nézõpontunkhoz képest nem mozdul el a golyó."
Ez is téves. A golyó is lapul, azaz a kontúrja megváltozik.
"Ha van erõnk, aminek nincs ellenereje," - Ilyen erõ nem létezik.
Minden erõnek van ellenerõ párja.
"és a test, amire hat, mégis nyugalomban van," -- Ilyen sem létezik.
"akkor nem teljesült Newton második törvénye."
Na ez SEM igaz! Mert egyrész nem a második hanem a HARMADIK törvénye a hatás-ellenhatás törvénye.
Másrészt Ha létezne olyan erõ aminek nincs ellenerõ párja, akkor Newton harmadik törvénye nem lenne igaz. De ilyen eset nincs.
"Emellett ott van a szobánk, ami minden erõhatás nélkül gyorsul az erõ hatásvonala mentén.
Itt meg az elsõ törvény sérült."
Ilyen eset sincs..
"Tehát gyorsuló rendszerre nem érvényesek Newton törvényei."
Tehát egyetlen érved sem felel meg a valóságnak.
Egyébként a negyedik törvényt ajánlom a figyelmedbe!
Amely kimondja, hogy ha több erõ hat egy testre, akkor egyik erõ elvétele sincs hatással a többi erõre.
Azaz gyorsíthatsz egy testet F erõvel, és ettõl a gyorsulástól függetlenül egy másik erõvel egy másik, tetszõleges irányba is gyorsíthatod. Valamint tetszõleges számú erõ, ugyanilyen számú irányú gyorsulást okoz a testen, egymástól függetlenül.
A gyorsulások nem befolyásolják egymás nagyságát. mert a hatásvonalaik nem esnek egybe.
Az egy hatásvonalon lévõ erõk esetében a harmadik törvényt kell alkalmazni.
Mivel a gyorsulások eltérõ hatásvonalaik miatt függetlenek egymástól,
Newton törvényei minden rendszerben egyenértékûen érvényesek.
Azaz az inerciális és az accelerális rendszerekben egyaránt.