Nem vagyok én az autózás ellen, van amikor jobb, mindenki döntse el maga. Csak tudni kell helyén kezelni. Azt nem bírom, amikor alanyi jogon verik az asztalt, hogy hadjárat folyik ellenük, csak mert ki akarnák velük fizettetni azt, amibe valóban kerülnek. Persze a BKV/vonat is erõsen támogatott, de szvsz erõsen költséghatékonyabb, mint az autózást támogatni, amit jelenleg a magyar költségvetés tesz. Egy évnyi autópályából meg lehet építeni egy metrót vagy le lehetne cserélni a MÁV összes kocsiját. Persze a kérdés bonyolultabb, mert az autópályák nem az autósok kedvéért épülnek elsõsorban, hanem az árufuvarozáson keresztül vidékfejlesztési célból, de tény, hogy az autósok is profitálnak belõle.
Amit pedig abszolúte nem bírok, hogy Magyarországon az autózás már-már amerikai szinten pszichológiai szükség: autózni kell, tehát mindenki tegyen meg mindent, hogy autózni lehessen, ha nincs autód, csóró vagy, ezt a tárgyat birtokolni kormányprogramra emelkedik (hogy is volt? két szoba, három gyerek, négy kerék? Miért nem a vízmelegítõt tesszük kötelezõvé?) Csoportnyomás szintjén van a dolog, sokan túlvállalják magukat, csak hogy autójuk lehessen. Adódik mindez a kádári éra jóléti pilléreibõl, aminek egyike volt a Zsiguli is.