A jelenlegi társadalmi rendszerekben, a dolgoknak (áruknak) 1 értékmérõje (az ára), a társadalomnak meg 1 hierarchiája van.
A anarchia ennél sokkal összetettebb, gyorasabban változó társadalmat takar, az anarchia szó helyett lehet hogy jobb is lenne a sokpólusú, diffúz hálózatos kapcsolati rendszert használni, vagy akármi mást, már csak azért is mert az anarchiának elég negatív csengése van.
Az emberek valójában nem azért birtokolnak árut, és cserélik, mert az értékére vadásznak. Az ember tárgyhasználata, és az hogy a tárgyakkal cserét folytat ezzel közösséget/rendszert hozva létre, egy viszonylag ösztönösnek mondható képesség. Az hogy ezt egy elvont kategóriában fejezzük ki viszont inkább tanult. A hierarchikus rendszerben a tárgy birtoklás és csere igénye/ösztöne összekapcsolódik a társadalom megbecsülésének kivívásának ösztönével, amit egy hierarchikus rendszerben csak fölfelé haladva tudunk elnyerni. Ez az egyén alapvetõ útja. A vertikális az ami számít, ha valaki elötte újságíró volt, aztán óvodai énektanárként találja meg a boldogságát, arra kb aztmondja mindenki, hát kinem sz.ja le?
A diffuz hálózatos rendszerben a csere nem az érték megszerzéséért, hanem a csere által megszerzett tárgy használhatóságáért folyik. Nem értéket, hanem egy képességet adsz a másiknak. Mivel a termelõeszközök lehetõvé teszik (tennék), hogy senki ne éhezzen, ne szenvedjen alapvetõ létfentartási dolgokban hiányt, valójában a hiánykultúráról már rég áttérhetnénk egy ajándékozó jellegû kultúrára. Ekkor nem az jelentené a társadalmi megbecsülés alapját, hogy másoktól mennyit harácsolsz össze, hanem hogy másoknak akár fizikai akár elvont szinten mennyit adsz!!!