Oké, ha értesz az anarchizmushoz, annál jobb. Talán válaszolhatnál is akkor #177-ben felvetett kérdésemre: 1. vagy 2.? Vagy van alternatív ötleted, ami egyik sem? Ha nincs, akkor sajnos az állammal együtt kell élnünk, ezzel együtt pedig közös célokat *kell* definiálnunk.
A tudomány, bár öncélúnak és rád erõszakoltnak tûnhet a szemedben, de mégis elhozta a tele hast, az antibiotikumot és a televíziót legtöbbünknek, szóval így a többség ma bízik benne és joggal ruházza fel arra, hogy a közösbe fektetett erõforrások egy apró töredékét tudományra fordítsa. Meg egyébként is, jobb néhány fehérköpenyes idealista dilinyós, mint véresszájú ötcsillagos tábornokok és kezüket dörzsölõ politikusmaffiózók, nem igaz?
Azt is vegyük észre, hogy a tudomány a létezõ pénzköltések közül az egyik legdemokratikusabb. Szeretném látni majd egyszer, hogy a robotos-emberes ûrrepülés vitájához hasonlót látunk viszont mondjuk a katonai szférában, és népszavazással fogjuk eldönteni, hogy F-16-ost vegyünk inkább-e, mint Grippent. Mi a fenéért bízzák a katonai kiadásokat szakértõkre a politikusok, és miért akarnak viszont több pénzt költeni az emberes ûrrepülésekre valami félreértett közhangulat miatt?
Mert Weinberg épp ezt mondja, hogy a kormány félreérti a közhangulatot. De látva az itt egybegyûlt díszes társaságot, kezdem azt hinni, hogy sajnos a politikusoknak van igaza. Akkor viszont nincs mese, el kell nektek magyarázni, miért gondolja a legtöbb tudós azt, hogy az ûrtávcsõ fontosabb, mint a Mars-utazás, ezért tépem itt a szám. Talán lesz néhányotok, aki a gyerekkori nedves ûrhajósálmokat egy jó sci-fi megtekintésével fogja inkább elintézni.