Már Amerika felfedezése elõtt is a hun szótõbõl képzett neveken emlegették Magyarországot.
Ha képzett nyelvészprofesszorok olyan sok egyezést találtak a sumer szövegek és a magyar nyelv között, mi miért nem találunk kb 1000 év távlatából olyan sok egyezést a finn nyelvben?
Ezt az egészet valami kockafejû német "nyelvtudósok" találták ki, aminek kb annyi az alapja, amit lentebb #106 ban írtam.
A toldalékozásról még annyit, h a szláv nyelvek is toldalékoznak, az orosz még hímnem, nõnem és semlegesnemben is végig. A magyarban legalább ez a +bonyolítás hiányzik.